Polner Zoltán: Koronával koronázzák. Makó környéki népi imádságok és Krisztus- legendák. A Makói Múzeum Füzetei 48. (Makó, 1985)

KRISZTUS-LEGENDÁK - Miért olyan rövid a búza kalásza?

Mikor az Ur Jézus a földön járt gyógyítják mög. Az Úr Jézussá tanákozott. Kérdözte a Jézus, hová mén? Emék, mer a mejjem fáj, mög akarom gyógyítani. Na, aszongya, nézzük, majd ráimádkozok. Ezt imádkozta: Mikor az Úr Jézus a fó'dön járt, bemönt égy házhon. Kért szállást. Adtak neki szállást, gyékényponyvát, kűpárnát, tüsöktakaródzót. Ez a Jézus mondása. Ezt háromszor émondta. Na, aszongya, most má mönjé haza! (Fekete Szilveszterné, Makó.) Miért olyan rövid a búza kalásza? Mikor az Úr Jézus a fó'dön járt Szent Pétörré égyütt möntek. Bemöntek égy tanyáhon. Hát az asszony éppen lángost sütött. Kenyeret akart sütni, de sütötte a lángost. Három-négy kisgyerök vót ott mellette. Az égyik elpiszkolta magát. Szétnéz az asszony, nem tanált semmit. Mögkapott égy lángost, kitürűte a kisgyeröknek a fenekit a lángossá, osztán éhajította. Jézus nem szót sémmit, csak Isten áldjon mög. Isten áldjon mög. Kimöntek a határba. Szép búza vót, mer akkó még a búza a fó'dtű egészen a högyiig mind kalász vót. Mögfogta a Jézus a fó'dön a kalászát, oszt húzta főfele. Pétör ékapja a kézit, hogy jaj, Jézusom, hagyjá mán az égi madaraknak is. Na, azé olyan kicsi most a búzának a feje. (Pusztai János, Makó.) 37