Péter László: Makói kis tükör. A Makói Múzeum Füzetei 47. (Makó, 1985)

Jámborné Balog Tünde kiállítása. Makói József Attila Könyvtár - Irodalmi emlékház Makón

Jámborné Balog Tünde kiállítása Makói József Attila Könyvtár Az iparművészet és képzőművészet mezsgyéjén mozog a fölszabadulás után nálunk is meghonosodott festési eljárás, a batik. Jellegzetes, egyéni képviselője a Makón működő Jámborné Balog Tünde. Bemutatkozásakor, 1969-ben, első helyi kiállításán, a népdalok és népballadák ihletésében fogant, sajátosan egynemű, egyedül rá jellemző stílusban már éretten lépett a nyilvánosság elé. Most is határozott, tudatos, következetes fejlődésről ad számot. A József Attila Könyvtárban kiállított 28 alkotása egyetlen ciklust alkot Krúdy Gyula Álmoskönyv-ének átköltéseiből. Jobbadán groteszk megfogalmazásai a Krúdytól is enyhe gúnnyal földolgozott, netán kitalált mozzanatoknak, de gazdag érzelmi skálán: humor és erotikum, szomorúság és fájdalom egyaránt ott villóznak a modern művészet célzatos elrajzolásait a középkor végi vásári fametszeteknek és a század eleji szecessziónak színhangulataival szerencsésen vegyítő képein. A tárlat egyik legszebb darabja a zárókép: az első kiállítását megnyitó, pártfogó jó barátnak, a nemrég elhunyt Solymár Istvánnak alakját megörökítő epitáfium. Új Tükör, 1977. március 27. Irodalmi emlékház Makón Cseh, német, lengyel, magyar rendszámú gépkocsik húznak el ezrével, menet a Fekete-tengerre és jövet a tengerről, keresztül a városon, a régi Aradi utcán, a mai Fölszabadulás útján. A Kazinczy utcai sarkától csak pár lépésre serény munka folyik egy öreg fordított házon: kívül-belül tatarozzák, megújítják. A kilencvenes években épült a jómódú gazda, Szabó Sándor pénzéből, de ő hamarosan tönkrement, s 1904-ben eladta a szintén nagygazda Bíró Ferencnek. Ezt bérelte ki 1912-ben a fiatal ügyvéd, Espersit János, a magyar vidéki értelmiség ritka kiválóságú példánya: haladó közéleti szereplő, irodalom- és művészetbarát, festők és költők barátja és támogatója. Háza hamarosan nemcsak a város, hanem a vidék legnevezetesebb művészi központjává lett. Barátainak, Tornyai Jánosnak és Endre Bélának kiállításokat rendez Makón; műveikből maga is vesz; szobái lassan megtelnek képekkel; 1925-től három éven át megteremti Rudnay Gyula tanítványai számára a makói művésztelepet; nála vendégeskedik Vén Emil, az ő képein kívül Barcsay Jenő, Istókovits Kálmán és mások alkotásai is fölkerülnek a falakra. 1913. április 14-én, a debreceni trónfosztás évfordulóján, ebben a lakásban tartotta közgyűlését az Országos Köztársasági Párt. Nagy György terjesztette elő a párt programját. Alig kezdték meg a vitát, rendőrök törtek rájuk. Dulakodás kezdődött az elkobzott iratokért, szurony tépte meg Nagy György mellén a ruhát, s megsebezte Purjesz Mór újságírót. Többeket letartóztattak. Utána a pártot betiltották, a köztársasági eszme hirdetőit is üldözték. Nagy Györgyöt, Espersitet, Könyves-Kolonics Józsefet, Bittó Gyulát s még másokat fogházra ítéltek. Erre célzott Ady Csillagos, 83