Péter László: Makói kis tükör. A Makói Múzeum Füzetei 47. (Makó, 1985)

Hol született a Georgikon?

Hol szüleied a Georgikon? A makói Espersit-házban, megyénk első és egyetlen irodalmi emlékmúzeumában, látható Móra Ferenc Georgikon című kötetének a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda gondozásában megjelent első kiadása Diósszilágyi Sámuel makói kórházi főorvosnak szóló ajánlással: Diósszilágyi Samunak, drága jó pajtásomnak, akinek házában írtam ezt a könyvet, testvéri szeretettel: Szeged, 1925. karácsony Feri Az író halála után, 1935-ben, Diósszilágyi Sámuel kis füzetet adott ki Móra Ferenc, a „tiszteletbeli makai" címmel. Ebben visszaemlékezett az írónak a húszas években tett makói látogatásaira, itteni kapcsolataira. Egyebek közt megírta, hogy ő hívta magához Mórát egyszer, amikor halálosan kifáradt munkájában, néhány hetes pihenésre. Az író a meghívást elfogadta, s egy darabig valóban pihent is a csöndes kertben, mígnem hirtelen kedve nem támadt az íráshoz, s akkor azután elkezdte sorjáztatni cikkeit Homokországról. „így született meg Makón a Georgikon, az a könyve, amelyet a legjobban szeretett, s amelyet talán legkevésbé ismer az olvasóközönség." A sorozatot a Világ közölte 1924. augusztus 6. és 22. között, könyvalakban pedig 1925 karácsonyán jelent meg. A Móra Ferenc összegyűjtött művei sorozatában 1959-ben jelent meg ismét. Szerkesztője, Vajda László, Móra életművének legkitűnőbb ismerője, jegyzeteiben a kötetnek öt fejezetéről mutatta ki, hogy — Móra szokása szerint — régebbi írásainak új átdolgozásai, változatai. így a Himnusz a búzamezőn című fejezet első megfogalmazása már 1902-ben megjelent a Szegedi Naplóban, de még utána is formált belőle gyermekmesét Az Én Újságomban, sőt — ez is jellemző Móra alkotó módszerére — vezércikket is a Világban. A Pártfogók első változata 1910-ben még szintén mese volt Az Én Újságomban; az Istenáldotta búza ugyanott jelent meg először 1912-ben; a könyv Epilógus-a pedig Katona Imriske címmel 1910-ben látott első ízben nyomdafestéket a Naplóban. Zákány, a vicekirály is fél évvel a Világ sorozata előtt, 1924. március 9-én már megjelent. Gaál Ferike Jolán Móra Ferenc című bölcsészdoktori értekezésében (1938) már megírta, hogy az író a Georgikon-t egyrészt a Világ említett sorozatából, másrészt a Szegedi Naplóban 1918-ban Másvilági nézelődések címmel közölt sorozatából állította össze. Legnagyobb meglepetésemre Vajda ezt a cikksorozatot nem találta meg a Naplóban: „Ezeknek ez ideig egyetlen korábbi változatával sem találkoztam" — írta. Holott valóban megjelentek 1918 szeptemberében. A nyolc cikk így következett egymás után: Előhang (szeptember 1-én) A város tanyája (6-án) A fák jelleméről (7-én) Külön fejezet a bodzáról (8-án) Helyreigazítás, zárójelben olvasandó (10-én) A méhek (12-én) Nem nagyon tudományos kísérletek egy darázzsal (15-én) A pöleldös (20-án) 89