Péter László: Makói kis tükör. A Makói Múzeum Füzetei 47. (Makó, 1985)

Makó bibliográfiája. Tálas Géza összeállítása

Makó bibliográfiája Tálas Géza összeállítása 1 Négy évvel ezelőtt a szegedi egyetemi könyvtár új kezdeményezéssel szolgálta a magyar vidék tudományos megismerésének ügyét: Csongrád megye bibliográfiája címmel válogatott könyvészeti jegyzéket adott ki. Katona Imre munkájaként megjelent Csongrád város bibliográfiája is, amely egyetlen helység helyismereti könyvészetét tette közkinccsé. Ilyen jellegű kiadvány addig kevés volt hazánkban: csak Sopron, Szombathely dicsekedhetett hasonlóval. A szegedi kezdeményezés azóta szép számú követőre talált, és most a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi osztályának kiadásában, Tálas Géza gyűjtőmunkájának eredményeként napvilágot látott Makó bibliográfiája is. A rotaprintes sokszorosítással, de ízléses, szép kiállításban készült, Makó város régi címerével díszített címlappal ellátott, 4 íves füzet 611 tételt tartalmaz a következő csoportosításban: összefoglaló művek, földrajz, növény- és állatvilág, történelem, régészet, társadalomrajz, településtörténet, építészet, ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, tanyakérdés, hagymatermesztés, szövetkezeti kérdés, szociálpolitika, közegészségügy, közigazgatás, néprajz, oktatásügy, iskolatörténet, kulturális élet, színháztörténet, egyesületi élet, könyvtárügy, irodalomtörténet, szépirodalom, ponyvairodalom, egyházi és vallási élet, nyelvészet, helyi sajtó, statisztika, térképek. Kár, hogy a Pótlás címmel fölvett, mintegy 40 tételt az összeállító nem osztotta be az említett tárgycsoportokba. Mint minden bibliográfia, ez sem teljes; a hírlapi cikkeknek például se szeri, se száma, s közülük sok fölvehető lett volna. Az nincs megoldva, hogy A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai c. sorozatnak miért éppen csak a 2. kötetét vette föl a szerző, miért nem a többit is? S a „számonkérést" a makói helytörténetkutatók, ki-ki saját kutatóterülete szempontjából, még nyilván folytathatná. A szakbibliográfus is talál benne kifogásolni valót. Néhány sajtóhiba is zavarja az olvasót. Mégis azt kell mondanunk: jó, hogy ez a helyismereti bibliográfia megszületett, dicséret illeti érte az összeállítót, aki egyetemi hallgatóként fogott hozzá a szorgos anyaggyűjtéshez. Minden városi és megyei vezetőnek, makói pedagógusnak, könyvtárosnak, népművelési szakembernek a kezében kell lennie ennek a kis füzetnek. Használat közben azután majd bővül, gazdagodik, hibáit sorra javítgathatják, s pár év múlva, ha szüksége mutatkozik, megjelenhet második, bővített és javított kiadása, talán a makói vagy a megyei könyvtár kiadványaként: mert hiszen ők a hivatottak elsősorban e föladatok megoldására. S a makói helyismereti bibliográfia tanulságai nyomán bizonyára a megye többi városáról, községéről is születik hamarosan hasonló összeállítás. Csongrád Megyei Hírlap, 1959. január 4. 2 Csongrád, Túrkeve és Baja után egy újabb város helyismereti bibliográfiája készült el, ismét nem céhbeli bibliográfus, sőt most nem is néprajzkutató, hanem egy fiatal történelemtanár fáradozása nyomán. Még szegedi egyetemi hallgató volt, ami55