Péter László: Makói kis tükör. A Makói Múzeum Füzetei 47. (Makó, 1985)

Makó nevezetességei

második felére egy meglehetősen homogén arculatú, építészetileg egységes várostípus, amely olyan országosan is kimagasló műemlékkel is dicsekedhetik, mint a városi tanácsház, a volt megyeháza, mely az 1780. évi épület fölhasználásával Giba Antal tervei szerint 1836-ban vált a maivá, az Alföld egyik legmutatósabb, legszebb, legértékesebb, klasszicizáló elemekkel gazdagított barokkos műemlékévé, szép árkádos udvarral és empire stílusú kovácsoltvas kapuval. A 13. századból való s 1936ban újjáépített mezőkopáncsi templom is érdemes a megtekintésre, bár nem könnyű a megközelítése. De néhány más épület (mint a református templom, gyönyörű faragott padjaival, szószékével; a Kálvin téri iskolaépület, a járásbírósági fogház, a volt püspöki rezidencia, a Szent István tér 10., Eötvös u. 23., Beloiannisz u. 20., Puskin u. 5., Dózsa György u. 28. és még több lakóház), s néhány utca (mint a jellegzetes „fésűs" beépítésmód alkalmazásával kialakult Tulipán utca, a Beloiannisz utca két oldalán húzódó jegenyesor, a Vörös Hadsereg útja lombos fasora, a Malinovszkij utca mint a széles alföldi utca típusa stb.) műemléki és városképi szempontból is megtekintésre érdemes. Egy műemléki séta a városban tudatosíthatja dolgozóinkban a tanulságot, mint tükröződik a történelem és a mezővárosi életforma a városképben, s a több ezer éves görög-római építészeti kultúra — mint csöppben a tenger — egy-egy makói házon. Dolgozóinknak meg kell tanulniuk a mindennap látott, de nem nézett szépségeket értékelni, szeretni és óvni. Részben építészeti, részben néprajzi jellegzetessége a városnak az egyre ritkuló, de néhol még látható kapuornamentika. Népi műemlékeinken, parasztházainkon láthatók ezek a sajátos, állatalakos (sárkány, kacsa, nyúl stb.) kapudíszek és faragott kapufélfák. Ugyancsak jellegzetessége Makónak — ahol egyébként a néprajzi sajátosságokat, mint a népviselet, népművészet, a korai kapitalizálódás, épp a hagyma révén, hamar elpusztította — a makai tajicska, amely létét és máiglani fönnmaradását annak a sajátos gazdaságitársadalmi helyzetnek köszönheti, amelyet a kishagymás, a hagymakertész életformája jelent. Épp a makói származású Erdei Ferencnek vannak erre vonatkozóan érdekes megállapításai: az elszaporodó talicska Makón is (csakúgy, mint a szintén kerti kultúrájú Jánoshalmán, amelyről Erdei szól a Futóhomok című könyvében) a kocsi és ló nélküli, kisföldű kertészek gazdálkodási formáinak tükröződései: „a belterjes kultúra első fecskéi". Egyben mindenes is a makói talicska: nemcsak mezőgazdasági eszköz, de ha kell, babakocsi is; abban hozzák az artézi kutakról — nagy cserépkantákban — a vizet, a péktől a kenyeret; abban üldögél a kisgyerek a szántóföldön, ha anyja is kint dolgozik. Mindez félig a múlté már: a napközik ma már megfelelőbben oldják meg a dolgozó anyának gondját, hogyan vigyázzon gyermekére, míg munkában van, s a babakocsinak használt talicska is egyre ritkábban látható. Ám, hogy mennyire jellegzetes és a makói nép mindennapjához hozzátartozó specifikum a talicska (amelyről egyébként egy helybeli fiatal tanár, Tóth Ferenc kitűnő monográfiát írt!), mutatja, hogy még Déry Tibor Kossuth-díjas írónk Felelet című regényének második kötetébe is beleszövődött anekdotikus epizódként az a küzdelem, melyet a makóiak évtizedeken át folytattak a talicska jogaiért — az értetlen úri hatóságokkal szemben. A makói napilapok szinte évről évre hírt adnak arról, hogy a belügyminiszter, a rendőrség mit sem akar tudni a talicska sajátos makói szerepéről, s egy íróasztalnál kiagyalt rendelet erejével ki akarja tiltani a talicskát a járdáról a kocsiútra. Hosszú évekig dacolt a makói hagymás a közigazgatás értetlenségével, vitatták városi közgyűléseken, interpelláltak megyegyűléseken, cikkeztek a helyi lapokban, sőt rászorították a kormánypárti képviselőt is, hogy szólaljon föl a parlamentben — a talicska ügyében! Deputáció ment a belügyminiszterhez is, olyannyira, hogy végül ez kénytelen volt kijelenteni: Makón nem hajtják végre a talicskát a járdáról kitiltó rendeletet... 33