Péter László: Makói kis tükör. A Makói Múzeum Füzetei 47. (Makó, 1985)

Vásárhelyi Kálmán, a Tanácsköztársaság makói hősi halottja

nagyon csodálkoztam, hogy a múzeumba hívtak. Nem tudtam elképzelni, mi köze lehet a múzeumnak egy újításhoz, egy új géphez? De aztán megvilágosodott előttem a dolog. Ott találkoztam Pulszky Pál elvtárssal, a Földművelési Minisztérium előadójával. ő vette kezébe a dolgot, s nemsokára megkaptuk a megbízást a gép elkészítésére. Kéthónapi megfeszített munka után a gép elkészült, s most ott áll a múzeum bejáratánál. A múzeum hagymatermesztési kiállítása is, a mi gépünk is azt hirdeti, hogy a hagyományos hagymatermelést most a nagyüzemi hagymatermesztés váltja föl. A dughagyma-hőkezelő üzem kísérletei a rácson való szárítás kiküszöbölésére — az első lépés volt a nagyüzemi hagymatermesztés felé vezető úton. A mi kísérleti apróhagyma-szedőgépünk a második, de tán még döntőbb lépés ezen az úton. Az apróhagyma-szedőgépet a napokban vette át a Földművelési Minisztérium gépkísérleti osztályának szakértője. Tüzetesen megnézte, kételyeket támasztott egyegy megoldással szemben, de elámult azon, mit teremthet egy egyszerű kovácsmester korunk lehetőségei közepett. A Zetor-meghajtású szedőgép forgósöprűi lesöprik a hagyma elszáradt szárát; kései a hagymák alatt végighasítják a földet; rostái kiszórják a göröngyöt, emelőszerkezete továbbítja a hagymát újabb és még sűrűbb rázórostákhoz, amelyek még jobban megtisztítják a szennyeződésektől, s végül a gépből a hagyma a zsákba ömleszthető. Kezeléséhez két-három ember elégnek látszik. Alkalmazásához jól kezelt talaj, gyommentes hagymaföld szükséges. Bruder János, a hagymakísérleti telep és a makói Kísérleti Állami Gazdaság vezetője a gép átvételekor azt mondta róla, hogy forradalmi jelentőségű változást hoz a hagymatermesztés történetében. Addig is a gép ott áll a múzeumban, közszemlére kitéve. A nézdegélő hagymások bírálgatják, tapogatják, s kíváncsian várják az időt, amely megmutatja, hogy segít majd ez a gép is dolgozó parasztságunknak a mezőgazdasági munka könnyebbé, emberibbé tételében. — Fordítva kezdi pályafutását — mondja Bruder elvtárs, aki a vezetése alatt álló kísérleti gazdaságban először alkalmazza majd a gépet —, a múzeumból indul el útjára. S az is lehet, hogy néhány év múlva annyit tökéletesedik, hogy újra vissza is kerül majd ide. Hiszen az első autó vagy az első traktor sem lett tüstént tökéletes, hanem évtizedek tapasztalata, munkája tette egyre jobbá. A Schőbel-féle dughagymaszedő óriási jelentősége az úttörésben, a bátor kezdeményezésben van: nagy eredmény, hogy tervezgetések helyett valódi gép áll előttünk, amelyet most már a gyakorlatnak és a tudománynak, a termelésnek és a gépszerkezettannak közös erőfeszítésével kell tökéletesítenünk. S hogy eddig eljutottunk, azt pártunk és államunk ereje, szocialista mezőgazdaságunk fejlődése tette lehetővé. Viharsarok, 1953. február 8. Vásárhelyi Kálmán, a Tanácsköztársaság makói hősi halottja „Becsületbeli tartozásunk — mondotta Rákosi Mátyás a Magyar Kommunista Párt alakulásának harmincadik évfordulóján — a kommün emlékét megtisztítani attól a mocsoktól és rágalomtól, melyet a ellenforradalom oly szívósan szórt rá, s kijelölni helyét a magyar történelem legfényesebb eseményei között." A helyi haladó hagyományok fölkutatását elsőrendű föladatuknak tekintő múzeumok egyik tennivalója a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság történetére vonatkozó emlékanyag 12