Csillag András: Pulitzer József makói származásáról. A Makói Múzeum Füzetei 46. (Makó, 1985)

között számos Politzert fedezhetünk fel különböző településeken.

1

4 Budán az 1735. évi összeírásban családostul szerepel az első Politzer (Izsák), kinek foglalkozása metsző (sakter) volt. Világosan kitűnik, hogy továbbra is fizette évi hat forint adóját Valter hercegnek, morvaországi örökös urának. Azt követőleg, hogy királyi rendeletnél fogva a zsidókat 1746-ban kiűzték Budáról, a Politzer család a szomszédos Óbudára költözött.

1

5 Később, a századforduló táján az ország középső részén egyéb helyeken is éltek Politzerek: Óbudán, Pesten, Zsámbékon, Irsán stb., ahol egyébként a zsidóság letelepedése a vidék gazdasági jelentősége miatt koncentrálódott.

1

6 Az Alföld déli részén, a kitűnő gabonatermesztési lehetőségek folytán megélénkülő terménykereskedelem hamarosan szintén sok zsidó bevándorló érdeklődését keltette fel. Szeged és környéke, virágzó mezőgazdasági, illetve kereskedelmi központ lévén, számos zsidót vonzott vásáraira már a 18. század első felében. Az aranyműves Lebl Politzer és családja, aki Óbudáról érkezett ide, azon zsidók közé tartozott, kiknek a város először adott állandó letelepedési engedélyt 1786-ban. Fia, Salamon, egyébként szintén aranyműves, a helybeli zsidó communitas vezető embere lett, mígnem 1870-ben Bécsbe költözött, ahol jónevű ékszerkereskedő hírében állott.

1

7 A rendelkezésre álló feljegyzések szerint legkorábban Nagyváradon telepedtek meg a Pulitzerek Magyarországon. Ábrahám, Pulitzer Áron fia, már 1722-ben szerepel a dokumentumokban. A család számos tagja élt itt a század folyamán, s közülük az egyik, Moyses, 1736-ban is fizette az adót örökös urának, a morvaországi Berchtold grófnak, akinek birtokához Pullitz falu is tartozott.

1

8 3. Makó, Joseph Pulitzer szülővárosa, Csanád vármegye egykori székhelye a 18. század első felében Stanislavich püspök birtoka volt. A nagy földbirtokkal rendelkező püspök első ízben 1743 körül adott zsidóknak állandó letelepedési engedélyt a környéken. A viszonylag gyér népességgel, de termékeny földdel, jó mezőgazdasági adottságokkal bíró vidéken a püspök, hogy elősegítse letelepedésüket — mintegy kedvezményként — az ifjú házas zsidóktól csupán csak a türelmi adó fizetését követelte meg, földesúri (ún. védelmi) adót nem szedett. A korábban ezen a területen megfordult zsidók kereskedelmi tapasztalatai, Szegednek a terménykereskedés virágzó központjának közelsége, továbbá a vidék földbirtokosainak irántuk való kedvező magatartása együttvéve bizonyosan nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy sokan választották állandó lakóhelyüknek a Dél-Alföldet. Feljegyezték, hogy a leg1

4 Zsidóösszeírások szerint családjával együtt Galgócon élt 1730—32-ben, 1736—37-ben, 1746-ban Politzer Mózes Mayer (örökös ura a morvaországi Dietrichstein herceg); Kopcsányban, 1746-ban Majcz Politzer. MZSO II. Bp., 1937. 124. o.; MZSO VII. Bp., 1963. 408—09, 755, 765. o.; MZSO XI. Bp., 1968. 427. o.; MZSO XVII. 241. 1

5 Politzer Izsák peres ügyei a budai bírói jegyzőkönyvben. MZSO XI. Bp., 1968. 440—46, 452, 456. o; összeírása Budán, 1735. november 12-én. MZSO III. Bp., 1937. 715. o., illetve 1736-ban MZSO XVII. 260. o. Mindkét esetben feltüntetve örökös ura: „In Moravia Princeps Valter". 1

6 Zsámbékon élt 1767-ben Lebl Politzer compactor. MZSO XVI. 161. o. Irsán születtek az 1848-as zsidóösszeírás szerint Policzer Mózes, P. Farkas, P. Jónás csongrádi, valamint P. Móritz hódmezővásárhelyi lakosok. OL (mikrofilm) 1

7 Politzer Löbl Óbudán született, s 1786-ban érkezett Szegedre. Löw Immánuel—Kulinyi Zsigmond: A szegedi zsidók 1785-tól 1885-ig. Szeged, 1885. 3, 7, 98, 103, 108. 1

8 Lakos Lajos: A váradi zsidóság története. Nagyvárad, 1912. 48, 50, 64, 88, 94. Nagyváradi zsidóösszeirás 1736: MZSO VII. 256—57. 9