Csillag András: Pulitzer József makói származásáról. A Makói Múzeum Füzetei 46. (Makó, 1985)
magtárában nagy mennyiségű búzát készletezett. 2 9 A kereskedéshez volt néhány lova, szarvasmarhája, melyekhez a takarmányt a városon kívüli kis termőföldjéről szerezte be. Az 1850-es évek közepén állandó lakóhelyét pestire változtatta, ám makói háza, szőlője továbbra is az ő tulajdona maradt. Pest zsidó negyedében, a Két szerecsen (ma Paulay Ede) utca 1. szám alatt élt — később már mint özvegy — egészen haláláig. 3 0 5. Az egyik legfontosabb forrás Joseph Pulitzer családjára vonatkozólag a Csongrád Megyei Levéltárból került elő. Ez nem más, mint a makói izraelita hitközség múlt századi anyakönyveinek egykorú, hiteles másodpéldánya. Eszerint József minden kétséget kizáróan Makón született, 1847. április 10-én. A zsidó vallás szerinti „keresztelője" (circumcisio) április 17-én történt. Ennélfogva a Révai Nagy Lexikona, a Magyar Zsidó Lexikon, az Encyclopaedia Americana és a The Jewish Encyclopaedia állítása, miszerint Budapesten született volna, kifejezetten téves. 3 1 Hasonlóképpen valótlant állít az Amerika koronázatlan királyai c. kötet Pulitzer-tanulmánya, amikor Miskolcot jelöli meg születési helyéül. 3 2 Ugyanilyen tévedés áldozata az is, aki New Yorkban járva, felkeresi a Szabadságszobor talapzatában berendezett múzeumot, ahol Pulitzer neve mellett ugyancsak Budapest áll. A makói születési anyakönyvben feltüntetett szülők: Puliczer (sic) Fülöp „kereskedő" és Berger Elize. A keresztszülők egy bizonyos Brüll Anna nevű rokon és Ullman Salamon rabbi voltak. A születési és halotti anyakönyvek segítségével megállapítható, hogy József a negyedik gyermeke volt szüleinek. Seitz, majd őt követőleg Swanberg kiváló Pulitzer-monográfiájában tévesen állapítják meg azt, hogy a családban összesen négy gyermek lett volna, mégpedig sorrendben Lajos, József, Albert és „Irma". A valóságban az első utód csakugyan Lajos Lázár (Ludwig) volt, aki 1840. január 7-én született. A második gyermek azonban az 1842-ben született Borbála volt, aki 1847. március 20-án, néhány héttel József születése előtt halt meg. A harmadik, Breindel, 1845-ben született, s 1846. június 24-én bekövetkezett halálakor mindössze tizenhárom hónapos volt. Mindkét kisleány az akkoriban gyógyíthatatlan betegségeknek lett áldozata. A Pulitzer család ötödik gyermeke — József után — Anna Fanny Franciska volt, aki 1849-ben jött a világra és tizenegy évet élt, 1860. július 13-ig. (Esetleg az ő neve lehetett a családon belül még „Irma" is). Albert, ki 1851-ben született és később maga is Amerikában telepedett le, Bécsben vetett véget önkezével életének 1909. október 3-án. A hetedik gyermek, Gabriel Gábor mindössze 1853-tól 1855-ig élt. A felsorolt gyermekek mind makói születésűek voltak. 33 Ámde miután a szülők Pestre költöztek, nyolcadik és kilencedik gyermekük is lett: 2 9 Mindennapi jegyzőkönyv, Makó, 1845. augusztus 30. MVL, Tanácsülési jegyzőkönyv, Makó, 1849. február, 1850. január, 1850. április MVL Makó Város Tanácsának Iratai 5194. 1855. okt. 18. MVL. 3 0 Izraeliták összeírása 1855. március 9. MVL, Összve írása Makó városában lakó és házzal bíró izraelitáknak 1857. január 9. 142. sz. MVL; Pesti neológ izr. halotti anyakönyv. OL (mikrofilm) 3 1 Révai Nagy Lexikona, XV. k. Bp., 1922. Magyar Zsidó Lexikon. Szerk. Újvári Péter. Bp., 1929, The Encyclopaedia Americana Vol. 22. 1961. 795, The Jewish Encyclopaedia Vol. X. Ed. Isidore Singer. New York. 267. 3 2 Amerika koronázatlan királyai. Karriérek sor. Bp., 1912. 173. 3 3 A makói izraelita hitközség születési és halotti anyakönyvei 1840—1855. CSML. 12
