Csillag András: Pulitzer József makói származásáról. A Makói Múzeum Füzetei 46. (Makó, 1985)

Helene és Arnold, kik közül az utóbbiról ismeretes annyi, hogy kilenchónapos korá­ban, 1856. október 26-án halt meg. 3 4 A legidősebb fiú, Lajos, amint azt a dokumentumokból megtudhatjuk, a zsidó elemi iskolába járt Makón. Ezt követőleg 1852-től kezdve szülei minden évben egy bécsi „gazdasági iskolába" vitték el, mígnem Pesten, 1856. június 7-én ő is elhunyt. Idő előtti halálát (tizenhat éves volt) a tuberkulózis okozta. 3 5 Feltehetőleg a család­ban őt tekintették az apa leendő utódjának a vállalkozásban. Meg kell említenünk ugyanakkor, hogy sem az anyakönyvekben, sem egyéb forrásokban nem találkoz­tunk a család „Irma" nevű gyermekével. 6. Az apa szintén Makón született, 181 l-ben, s valódi neve Pulitzer Fülöp (Philip) volt, aki időnként Puliczer-nek írta azt alá. 3 6 Sohasem hívták tehát „Politzer"-nek — ahogy azt Kende, illetve Lengyel írják könyveikben — sem pedig „Ignác"-nak vagy „Frigyes"-nek, több életrajzíró állításával ellentétben. Itt jegyezzük meg, hogy a makói Pulitzerek, szemben a család más ágaival, akik Politzers,k voltak, mindig „u"-val és „tz"-vel, esetenként „cz"-vel írták nevüket. A legkorábbi hivatalos bejegyzés róla abban a bizonyítványmásolatban találha­tó, melyet a makói városi tanács Mindennapi jegyzőkönyvébe iktattak, 1841. május 26-i dátummal. Ajánlásképpen a következők állnak benne: „Puliczer Fülöp úr városunkbeli izraelita nagykereskedő Puliczer Mihály úrnak fia egyszersmind gyapjú, dohány, s egyebekben kereskedőtársa, s házzal és külön kereskedéssel bíró lakosunk... magát mindenkor józanon, jámborul és csendesen vi­selte, úgy hogy ellenesem előttünk, sem pedig tudtunkra másutt semminémi panasz, mely erkölcsiségét, vagy kereskedői pontosságát érdekelte volna nem létezett. Mire nézve itt mint becsületes, s közkedvességbe levő (közkedvelt — Cs. A.) kereskedőt midenkinek, akik véle valamely összeköttetésbe jönni kívánnának ezennel ajánlván..."" Fülöp nem az egyetlen gyermeke volt atyjának; többen voltak testvérek. Fivé­rei, Mihály Mayer, Simon és Áron szintén kereskedők lettek; az utóbbi kettő a sza­badságharc idején a nemzetőrségben teljesített szolgálatot. 3 8 A legidősebb fiú, Mi­hály Mayer, ki ugyancsak köztiszteletben álló, jóhírű kereskedő volt Makón, állan­dó lakhelyét 1850 körül Pestre helyezte át. 3 9 Leánytestvéreiket Katalinnak, Rózának és Josefának („Pepi") hívták. 4 0 3 4 A pesti neológ izr. halotti anyakönyv. OL (mikrofilm) 3 5 u.o. 3 6 A név, a születési hely és idő hitelességét azok a részére kiadott bizonyítványok, útlevélengedé­lyek és egyéb hivatalos dokumentumok igazolják, melyeket az említett leváltárakban találtunk, s a tanul­mány írása során felhasználtunk. 3 7 Mindennapi jegyzőkönyv, Makó, 1840/42. 119. lap. MVL. 3 8 Makói népességösszeírás, 1850. 326. illetve 2410. szám MVL (P. S., P. Á.); Útlevélengedély P. S.-nek 1854. MVL, Makói zsidó nemzetőrök 1848-ban. MVL (P. S.); Kecskeméti: i. m. 36. o. (P. Á.), Pesti neológ izr. halotti anyakönyv 1867. január 17. (P. S.), illetve 1885. január 25. (P. Á.) OL (mikro­film) 3 9 Bizonyítvány ifj. P. Mihálynak. Mindennapi jegyzőköny, Makó, 1845. december 5. MVL; Ma­kói népességösszeírás, 1850. 2443. szám. MVL; Pesti neológ izr. halotti anyakönyv 1885. febr. 18. (OL) 4 0 Makói népességösszeírás, 1850. 2410. szám. MVL; Makói izr. hitközség házassági anyakönyvei 1840—45. CSML 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom