Csillag András: Pulitzer József makói származásáról. A Makói Múzeum Füzetei 46. (Makó, 1985)

E köztársaság és sajtója együtt fog élni, vagy pusztulni. Egy önzetlen, a közszellemtől áthatott sajtó, ami tudja, mi az igazság és van bátorsága annak hirdetésére, fenntarthatja a becsületes közszellemet, amely nélkül kormányrendszerünk képmutatássá aljasul. Egy cinikus, pénzsóvár, demagóg sajtó idővel lezülleszti az egész népet. A köztársaság jövője az új nemzedék újságíróinak kezébe van letéve. J. P. 1904. Joseph Pulitzer (1847—1911), a kora ifjúságában Magyarországról kivándorolt újságíró, lapkiadó és politikus neve hazánkban kevéssé ismert. Az Egyesült Államokban a modern újságírás egyik úttörőjeként, s a nagyra becsült Pulitzer-díjak alapítójaként tartják számon. Halálának hetvenötödik évfordulója jó alkalomnak tűnik arra, hogy e saját korában figyelemre méltó társadalmi-politikai befolyáshoz jutó újságkirály idehaza tévedésektől beárnyékolt portréját végre megtisztítva a helyére tegyük. A pályafutásának feldolgozásához kapcsolódó újabb kutatások jelentős mértékben kiegészítik egyrészt a származására vonatkozó hiányos ismereteket, másrészt hazai hírlapi cikkeknek, tanulmányoknak, lexikonoknak a munkásságáról adott, nem éppen reális képét. A 20. század elejére világhírű lapkiadó-politikus a nincstelen, önerőből felemelkedni és meggazdagodni vágyó, dualizmus kori magyar kivándorlók számára méltán lehetett példakép. Pulitzer ugyanis saját erejéből, igazi „self-made man" módjára, a századforduló Amerikájában számottevő vagyonnal rendelkező (multimilliomos) nagytőkéssé, az uralkodó osztályhoz tartozó személyiséggé vált. Részt vett a Lincoln-féle polgárháborúban. Reformer szerepe az egyetemes sajtó történetében aligha vitatható, nem különben hozzájárulása a magas szintű, intézményes újságíróképzés megteremtéséhez. Az általa alapított díjak jeles újságírói, irodalmi, zenei teljesítményekért ítélhetők oda évente. Olyan személyek vallhatták már magukat a Pulitzer-díj büszke tulajdonosának, mint például Hemingway vagy a néhai John F. Kennedy. Pulitzer a múlt századi, tengeren túli magyar kivándorlás, egyszersmind az egyetemes sajtótörténet kiemelkedő, de egyéniségében, szerepében ellentmondásos alakja. Közéleti személyiség: Demokrata párti politikus, az Egyesült Államok kongresszusában az első magyarországi születésű képviselő, aki az üzleti vállalkozássá váló, de még egyedüli tömegtájékoztatási eszközként létező sajtót első ízben teszi valódi politikai nagyhatalommá. Hírnevét nagy példányszámú napilapjaiban — St. Louis Post-Dispatch, The World, Evening World — kezdetben a kizsákmányoltak védelmében társadalmi reformokért küzdő, bátor hangvételű, harcos kiállásának köszönhette. Nagy vetélytársával, William Randolph Hearst-tel vívott páratlan konkurrencia-harca közben azonban átmenetileg a szenzációéhség szintjére süllyedt. Az olcsó, szenzációkeltő tömegsajtó, az ún. sárga sajtó módszereinek tökélyre emelésével a spanyol—amerikai háború (1898) idején háborúra ösztönző, majd újra monopólium ellenes magatartásával nem kis mértékben befolyásolta az ország politikai hangulatát. Elete végső periódusában lapjai révén ismét a társadalmi igazságtalanságok, a 3