Csillag András: Pulitzer József makói származásáról. A Makói Múzeum Füzetei 46. (Makó, 1985)
8 A baj akkor kezdődött, amikor Pulitzer Fülöp váratlanul súlyosan megbetegedett és vállalkozása gyors hanyatlásnak indult. Ebben az időben már másik helyen, a Bálvány (ma Október 6.) utca 2. száma alatt laktak (béreltek lakást), ami Pest akkoriban divatos negyedében, a Lipótvárosban volt, nem messze előző otthonuktól, s az Újvásártértől. Az apa a tuberkulózisból többé nem gyógyult fel, s amikor 1858. július 16-án, negyvenhét éves korában örökre otthagyta családját, úgy tűnt, minden összeomlik. 6 0 Végrendeletét halála után majdnem egy évvel, 1859. június 27-én bontották fel hivatalosan özvegye, s annak fivére jelenlétében. A dokumentum 1855. június 22-én íródott, amikor a család még épp hogy csak felköltözött Makóról Pestre. Az örökhagyó végakaratát a korszak előírásainak megfelelően németül, gót betűkkel vetette papírra. Magából a kézírásból intellektuális beállítottságra és egy művelt ember jó német nyelvismeretére lehet következtetni. A végrendelet egy bekövetkező szerencsétlenség esetére bizonytalanságot sugall és aggodalmat fejez ki a család jövőjét illetően. Mint említettük, abban az időben készült, amikor Pulitzer Fülöp még alig telepedett meg családjával új lakóhelyükön, a fővárosban; amikor még csak a küszöbén állt annak, hogy kereskedését újból megnyissa, illetve folytassa; amikor a zsidóságot a közelmúltban ismét politikai és gazdasági korlátozásokkal sújtották, az ingatlanvásárlástól eltiltották stb. Mindezek a körülmények, továbbá a félelem az idő előtti haláltól, illetve a gyermekek és a vagyon kétes jövője miatt, visszatükröződnek a testamentumban. Noha a végrendelet írásakor Fülöp egészséges volt, legfőbb aggodalma, hogy halálakor gyermekei még kiskorúak lesznek, megalapozottnak bizonyult. Végakarata azonban mindenekelőtt emberbaráti érzéseit és családja iránti végtelen szeretetét igazolja. Magyar fordítását az alábbiakban közreadjuk: „ Teljes testi és szellemi erőm birtokában hagyatékomról a következő rendelkezést foganatosítom. Először: A helybeli szegényháznak és izraelita kórháznak 10—10 forintot hagyok. Másodszor: Gyermekeimnek, Lajosnak, Józsefnek, Albertnek, Franciskának és Helénnek, mindegyiküknek a nekik járó, törvény szerinti köteles részt hagyom. Minthogy ez azonban aligha lenne elegendő neveltetésükhöz és ellátásukhoz — így szeretett feleségemet, született Berger Lujzát, kit ezennel kiskorú gyermekeim gyámjává és gondviselőjévé nevezek ki, gyermekeim örökrészének kezelésében és haszonélvezetében szabad rendelkezés illeti meg, miáltal ők így nagyobb jövedelemhez jutnak, mint az gyámhatósági úton elérhető lenne. Ámde neki ehhez az én Mayer bátyámnak vagy az ő Ludwig bátyjának mindenkori beleegyezése szükséges kötelező jelleggel, amint azt az alábbiakban is pontosan megjelölöm. Amennyiben gyermekeim közül valamelyik kiskorúsága alatt, utód nélkül elhalálozna, így az ő részesedése a többi, életben maradott testvérére száll és felosztandó. Harmadszor: Általános örökösömmé szeretett feleségemet, Berger Lujzát teszem meg, azonban őt csupán a reá eső örökrész gyümölcse illeti meg. Annak kezelését, hasznosítását illetően ugyan legjobb belátása szerint, szabadon járhat el, de ehhez vagy az ő Ludwig bátyja vagy az én Mayer bátyám hozzájárulása és engedélye feltétlenül szükséges. Amennyiben kettejük között az összhang nem lenne elérhető, 6 0 Pesti neológ izr. halotti anyakönyv 1858. 457. sz. bejegyzés. OL (mikrofilm: A 3570/4686) 21
