Csillag András: Pulitzer József makói származásáról. A Makói Múzeum Füzetei 46. (Makó, 1985)

így nagynénémet, Hoffmann Rozáliát illeti meg a jog, hogy megadja és meghatározza, hogy a vagyon miképpen kezeltessék és használtassék fel. Negyedszer: Szeretett feleségem elhalálozása esetén a reá eső örökrész az életben található gyermekeimre szálljon, melyet ők, mihelyt elérik nagykorúságukat fognak megkapni. Ezen végrendeleti okmányt végig saját kezűleg vetettem papírra és írtam alá. Pest, 1855. június 22. Ph.(ilip) Pulitzer "

6

1 9. Halálát követőleg Pulitzer Fülöp vállalkozása már csaknem teljesen tönkrement. Végrendelete alapján vagyona — melyből alig maradt valami — feleségére, kiskorú gyermekeinek gyámjára és gondviselőjére szállt az oldalági rokonság kizárásával. A források szerint tartaléktőke nem állhatott az özvegy rendelkezésére és bizonyos, hogy a végrendeletben kijelölt fivérek egyike sem sietett a szorult helyzetbe került család segítségére. Pulitzerné adóhátraléka oly nagyra nőtt pár hónap leforgása alatt, hogy képtelen volt kiegyenlíteni azt. Adósságba keveredése, s a nyomor arra késztette, hogy ingóságait zálogba bocsássa. Végül fizetési kötelezettségének elhalasztását kérő beadványai nyomán az adóhivatal 1859 februárjától engedélyezte számára, hogy hátralékát havi részletekben törlessze.

6

2 Ezek után Pulitzerék sorsa — hiteles források hiányában — nehezebben kísérhető nyomon. A tizenegynéhány esztendős József, immár a család legidősebb gyermeke, valamint öccse és húga a félárvák keserű kenyerét ehette. Eltartásuk s neveltetésük folytatása ilyen körülmények között valóságos megpróbáltatást jelenthetett özvegy anyjuknak. Későbbi hazai újságcikkekben közölt visszamlékezések szerint a szegénységben üzletük mégsem szűnt meg teljesen, mert egy kis lisztesbolt maradt belőle; József pedig a Hampl-féle gazdasági szakiskolába járt még pár évig.

6

3 Újabb szerencsétlenség is történt velük: József kishúga, Anna Fanny, 1860 júliusában tizenegyéves korában váratlanul elhunyt. E szomorú időkben Pulitzerné gyermekeivel szerény körülmények között élve ugyan, de továbbra is fenntartotta a Bálvány utcai lakást.

6

4 Az 1860-as évek első felében újra férjhez ment. József ekkor határozta el, hogy önállósítja magát. A katonai pálya iránt vonzódott. Gyenge fizikuma miatt egyik európai ország hadseregében sem felelt meg, mígnem az akkor még dúló amerikai polgárháború számára az északiak toborzó ügynöke Hamburgban végre alkalmasnak találta. Hogy 1864 nyarán tizenhét éves fejjel — Pulitzerné akarata ellenére — elhagyta otthonát s hazáját, egyaránt indokolható azzal, hogy anyját kívánta tehermentesíteni és hogy mostohaapjával, Max Blauval nézeteltérése támadt. Öccse, Albert, rövidesen követte példáját: pár év múlva tengerre szállt, s maga is lapkiadó lett Amerikában. József életében az új fejezet lényegében innen kezdődött: Joseph Pulitzer, az I. (Lincoln) New York-i lovasezred katonája lett belőle. Hazulról vitt német nyelvtudását, melyet az osztrák önkényuralom éveiben volt alkalma Pesten elsajátítani, kitűnően kamatoztatta odakint. A főleg németekből álló ezredben, majd St. Louisban, a német kivándorlók egyik központjában, illetve az ottani német nyelvű napilapnál, ahol pályafutását kezdte, eleinte jól megvolt angol nyelvismeret nélkül. 6

1 Pest Város Tanácsának Iratai. Végrendeletek 7263. 10766/1858. BFL. 6

2 Pest Város Tanácsának Iratai III. 4146/1858, illetve III. 1828/1859. BFL. 6

3 Joe Pulitzer. Délmagyarország, 1911. november 1. 6

4 Pesti neológ izr. halotti anyakönyv: 1860. július 13. OL (mikrofilm) 22