Polner Zoltán: Éganyám, földanyám. Makó környéki ráolvasások és hiedelmek. A Makói Múzeum Füzetei 45. (Makó, 1985)

HIEDELMEK - Váltott gyerekre

HIEDELMEK Váltott gyerekre A boszorkányoktól, bűbájosoktól megrontott, kicserélt gyerekre vonatkozó hi­edelmek a 17—18. századi boszorkányperekből ismeretesek. E hiedelemkör két for­rásból táplálkozik: a torzszülöttek létezésének tényéből és a rontó lényekbe vetett hitből. A rontók elleni védekezésben a tűzáldozat ősi szertartása rejtőzik: a tűzbeve­téssel kiváltott gyerek balladája. Nagy kanál, kis bögre, hogy ögyek belülle! Ki vót cseréve a gyerök. Adtak neki önnivalót, oszt aszonta, hogy aóóó, aóóó. Nem tudott beszéni. Akkor osztán bekészítöttek neki ételt a szobába. Kis bögrébe nagy kanalat töttek. Kívülrül mög hallgatták, amint mögszólalt. Osztán mikó rágyüttek, hogy mög vót rontva a gyerök, akkó évitték a bűbájos asszonyhon. Nem is gyerök vót az, hanem égy öregembör. Az a bűbájos asszony visszacseréte. (Takács Jánosné, Ferencszállás.) Hát arrú hallottam. Az én anyám meséte azt, hogy vót égy asszony, akinek a kicsijit kicserélték. Az üvét évitték, és két olyan nagyfejű gyerekét téttek oda. Ezt mindig hallottam. Hát azt má visszaváltani nem tudták, mer ki létt cserélve. (Takács And­rásné, Apátfalva.) Aszonták, hogy tátus, hogy kicserélték. Kicsi vót a gyerék. Bőcsőbe vót, oszt mond­ták az anyjának, hogy nem az üvé. Akkor adott neki égy köcsögbe tejet még égy ka­nalat, ami nem fért a köcsögbe. Oszt akkor az anyja kint hallgatta. Ekkor oszt az asszony elhitte, hogy nem az üvé. Kicseréték neki. Aztán aszonta neki valaki, hogy fűtse be a keméncét, osztán mikor mán gondolja, hogy nohát betéheti, akkor a gye­rékét tégye be a keméncébe. A tüzes keméncébe. Oszt mikor be akarta ténni, akkor a kéményén lédobták az üvét. (Baka G.Andrásné, Apátfalva.) Változatok a) A pólyásgyeréknek, ha mégszőrösödött az arca, akkó aszonták, hogy az anyja mén­jén a temetőbe, szótalanba, és kilenc sírról égy marék földet hozzon a teknőbe. - * 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom