Tóth Ferenc: Erdei Ferenc szülőháza. A Makói Múzeum Füzetei 44. (Makó, 1985)

A Lőrincz család

26. táblázat Lörincz Sára szüleinek családi íve Lőrincz Ferenc 1805—1846 1. Házasság: Szilágyi Anna 1808—1835 Egybekelésük éve és napja: 1827. január 17. Katalin 1831. július 18. 2. Házasság: Fülöp Sára 1813—1894 Egybekelésük éve és napja: 1835. május 20. Ferenc István Sára János Sára 1836. augusztus 30. 1838. augusztus 7. 1840. április 2. 1841. december 18. 1844. március 31. Lőrincz Ferencék olyan nehéz körülmények között éltek, hogy 1843-ban családostól Majlátra (Nagyér) — a kincstár által ebben az évben telepített községbe — költöztek, a családfő ott is halt meg. Az áttelepüléskor a makói bírótól bizonyságlevelet kérnek. Lőrincz Ferenc bizonyság levele Alább írottak ezennel bizonyítást teszünk arról, hogy ezen levelünket előmutató Lörincz Ferenc becsületes helybeli szülőktől lévén származását, gyermekségétől fogva köztünk lett laktába magát mindenkor ugy viselte, hogy ellene semmi kifogásunk nem lehetett, amellett a reá hárult terheket is pontosan teljesítette; mire nézve minthogy előadása szerént keblünkből elköltözni akar, kérésére kiadtuk ezen bizonyítványunkat városunk petsétjével erősítve azzal egyszersmind őszinte megismeréssel, hogy nevezett Lőrintz Ferenc józan jámbor és feljebbvalói iránt engedelmességgel viseltető s két lántz 300 váltóforintokat érő veteményes földdel biró egyén légyen. Makón, december 27-én 1843. (Forrás: MVL Mindennapi jegyzőkönyvek 1843. december 27.) A megözvegyült Fülöp Sára 1852. január 21-én házasságra lép Szentpéteri Mihállyal, majd annak halála után 1857. július 17-én Mező Jánossal. Ebből a két házasságból gyereke nem született. Idősebb korára is olyan szegény maradt, hogy a kolerajárvány idején járt halottakat füröszteni és öltöztetni. Alacsony, sovány asszony volt. Az Erdei szülőházban lakott, leánya, Lőrincz Sára gondviselte. Lefekvéskor kedves kérő hangon mindig mondta: — Kis cselédöm, vakard mög a hátam! Az unokák szülémnek szólították. A libaház szabadtűzhelyes konyhájában főzött. Ott nyújtotta a tésztát. Az unokák kérdezték: — Mit főzi — Sárga paszulyt mög mákos tésztát. — Nagyot ugrottak a gyerekek. — Csirke paszulyt ösziinkl — Közben lopkodták a gyúródeszkáról a nyers tésztát. Ilyenkor rájuk kiáltott: — Elmönnyetök innen! Amikor a szülők oda voltak libáért, addig a nagymama vigyázott az unokákra. — Csönd lögyön — kiáltotta —, mer mind itthon lösz apátok, oszt mögvér bennetöket. 216