Tóth Ferenc: Dr. Könyves- Kolonics József politikai pályája. A Makói Múzeum Füzetei 42. (Makó, 1984)

Könyves-Kolonics József politikai pályája - A demokratikus összefogás szervezője

A Speyer kölcsön pazarló felhasználása miatt fegyelmit indítványoz az egész tanács ellen.

1

5 A városi bérpalota építése során tizenkét alkalommal interpellál. Főleg azt vitatja, hogy a vállalkozó szociális kötelezettségeinek eleget tett-e, helyi munkaerőt alkalmaz-e, méltányosak-e a munkabérek. 1

6 A demokratikus összefogás szervezője Mivel édesapja faipari szakmában dolgozott (bognár volt), ő a makói faipari szakszervezetnek lett pártoló tagja. Espersit János és Diósszilágyi Sámuel mellett őt is tudományos előadás tartására kérték fel. Espersit Kossuth Lajos és a demokrácia, Diósszilágyi Ipari betegségek az ipari higénia szempontjából címmel meg is tartotta előadását. Könyves-Kolonics Józsefét viszont már a rendőrség nem engedélyezte. Erről a Népszava is beszámolt: „A december 11-ikére hirdetett előadás Mátyás király korabeli műveltségi viszonyokról szólott volna, amelyet dr. Könyves-Kolonics József ügyvéd akart megtartani. Ezt az előadást és a további összes előadásokat azzal az épületes indoklással tiltotta be a rendőrkapitányság vezetőjének helyettese, egy Petrán nevü magyar királyi rendőrtanácsos, hogy a megelőző előadások alkalmával aktuális poltikai kérdésekre tértek ki és a kormányzati rendszert is támadták és ezáltal tudományos, oktató előadásuk merőben politikai jellegűvé vált, aminek következtében a többi előadás megtartását nem engedélyezi.

1

7 Makón az egyesült ellenzék számottevő politikai erőként való fellépése 1926-ban kezdődött. Június 6-án a városháza udvarán kívántak nagygyűlést tartani, amelyen Kossuth-pártiak (dr. Könyves-Kolonics József, dr. Nagy Vincze, dr. Horváth Zoltán, dr. Ruppert Rezső) és szociáldemokrata (Szeder Ferenc, Kéthly Anna) politikusok beszéltek volna, de a rendőrség nem engedélyezte a gyűlést. Az egyesült ellenzék első jelentősebb fellépése az 1926. évi országgyűlési képviselőválasztáskor történt, a Kossuth Párt és a Szociáldemokrata Párt országgyűlési képviselőjelöltje Könyves-Kolonics József volt. Programbeszédét, ezer főnyi hallgatóság előtt mondta el. Általános, titkos választójogot, az esküdtszék visszaállítását, az adóterhek könnyítését, békés külpolitikát követelt. Megfogalmazása szerint „a háború a gyilkosság törvényesítése". A gyűlést Márton Bálint nyitotta meg, beszédet mondott a szociáldemokrata Zombori Lajos és Kotroczó József is.

1

8 A szociáldemokraták röplapokon hívják fel választóikat, hogy „segítsék diadalra jutni a demokrácia és a haladás tántoríthatatlan harcosát." A kormánypárti körök elhíresztelték, hogy Könyves-Kolonics József visszalép a jelöltségtől. Plakáton teszi közhírré: „Becsület szavamra kijelentem, hogy senki javára jelöltségemtől vissza nem lépek és népem ügyének árulója nem leszek, Isten engem úgy segéljen! Dr. KönyvesKolonics József" A Kossuth Párt vezérétől 1926. december 3-án a következő szövegű táviratot kapja: „Fogadd pártunk meleg üdvözletét jelölésed sikere alkalmából. Kérjük Makó derék választóit, tartsanak ki a győzelemig. Nagy Vincze Függetlenségi Kossuth Párt ügyvivője." Végül is Könyves-Kolonics József nem tudta a szükséges ezer ajánlást megszerezni, ezért törölték a jelöltek közül. Hat évvel későbbi beszédéből tudjuk meg a tényleges igazságot. Ha valakinek a neve két ajánlóíven szerepel, azt az aláírást törlik. „A mai ajánlási rendszer mellett ráhamisítják a kormányt támogató 1

5 Marosvidék 1929. március 1. 1

8 Marosvidék 1928. július 10, december 5. 1

7 Népszava 1925. december 15. 1

8 Marosvidék 1926. november 30. A beszéd szövege nem maradt fenn. A főispáni bizalmas iratok közé iktatták, de nincs a helyén. 7