Tóth Ferenc: Dr. Könyves- Kolonics József politikai pályája. A Makói Múzeum Füzetei 42. (Makó, 1984)

Könyves-Kolonics József politikai pályája - A demokratikus összefogás szervezője

vagy álellenzéki jelölt ajánlási íveire az ellenzéki ajánlókat s így ütközvén, a valódi aláírások is egyszerűen törölhetők. így történhetett meg azután, hogy az 1926-os választáson hárommal kevesebb érvényes ajánlásom maradt, mint amennyi szükséges lett volna ahhoz, hogy a szavazásba bekerüljek."

1

9 A választás után titkos és lajstromos szavazással újra kell szervezni a választásokat irányító központi választmányt, ez ismét nagy harcok eló'idézője lett. A hivatalos listára 60, Kolonicsére 46 szavazat esett. Az ellenzék részéró'l a központi választmányba dr. Könyves-Kolonics József, Márton Bálint, dr. Kiss Károly, dr. Fried Ármin és dr. Kardos Izsó került be. A választási kudarc után még szorosabbá válik a munkások és Könyves-Kolonics kapcsolata. „Itt nincs ellenzék — mondotta —, mert ez a testület túlélte önmagát. Komédiázásnak nevezi az alkotmányos élet mai megnyilvánulását, ő nem akar tovább komédiázni, bejelenti, hogy a mostani csalódás egyéni politikájának az erős balra tolódását fogja eredményezni, ami más szóval nyilván azt jelenti, hogy Kolonics belép a szociáldemokrata pártba."

2

0 1927 júniusától lesz tagja a szociáldemokrata pártnak. Milotay István is megjegyzi róla: „nemrég még a szocialista párt tagja volt."

2

1 A szélsőséges szocialistának minősített Mohos Ágoston ny. tanító szegedi temetésén főleg kommunisták vettek részt. A temetési költségeket és a kezességet Könyves-Kolonics József és Kotroczó József együtt vállalta. 2

2 1928. május elsején a rendőrség a töltés melletti ligetben munkások körében érte tetten Könyves-Kolonics Józsefet. 2

3 1929-ben a törvényhatósági bizottsági tagok választásakor elsöprő győzelmet aratott Makón a egyesült ellenzék, ugyanis mind a húsz választható tag közülük került ki: 16 a Kossuth Párthoz tartozott, 4 a szociáldemokratákhoz. A következő év elején az 54 választható helyre 44 mandátumot az egyesült ellenzéknek sikerült megszereznie. Mind a megye, mind a város parlamentjébe bekerül Könyves-Kolonics József is. Az egyik interpellációjában leszögezte: „a vármegye vezetősége a történelmi osztály uralmát akarta fenntartani, nemegyszer használ erőszakot, megfélemlítést, sőt a népakarat meghamisítását."

2

4 Közben a két párt között elhidegült a kapcsolat, ugyanis Kotroczó József, a szociáldemokrata párt titkára Petrovics György országgyűlési képviselővel titkos tárgyalásba kezdett, a Kossuth Párt jobbszárnya pedig elítélően szocialista, sőt kommunista Kossuth Pártról kezdett beszélni. Az 1931. évi országgyűlési képviselőválasztáson az egyesült ellenzék pártjai külön-külön jelöltet állítanak: a Kossuth Párt Könyves-Kolonics Józsefet, a szociáldemokraták Hubai Jánost. Könyves-Kolonics József választási beszédében leszögezi: „sínylődik a mezőgazdaság, tengődik az ipar, vergődik a kereskedelem, a munkás nyomorog". Bírálja a Bethlen — Nagyatádi kézfogást, a nyílt szavazásos választási rendszert, az adópolitikát, a túlméretezett bürokráciát. Hubai János végül Kolonics javára visszalép a jelöltségtől, de így sem tudja a szavazatok többségét megszerezni. Petrovics 4164, Kolonics 3505 szavazatot kap. Könyves-Kolonics József hiába interpellál a választás során előfordult visszaélések miatt, a főispán nem tud ilyesmiről. A választást követően a megyei költségvetési előirányzat vitájában Könyves-Kolonics József megjegyzi: „egyfelől látom az éhező kisemberek kenyerére kiszabott ki1

9 Függelék :8 2

0 Marosvidék 1926. december 19 2

1 Vermes Ernő: Csanád vármegye tíz évvel Trianon után. Makó 1929 73 2

2 Polányi Imre: Az idegen megszállástól a gazdasági válságig = Makó az első felszabadult magyar város Makó 1969 132 2

3 Uo. • :. • o ... . •• 2

4 Makói Friss Újság 1930 október 8 8