Tóth Ferenc: Dr. Könyves- Kolonics József politikai pályája. A Makói Múzeum Füzetei 42. (Makó, 1984)

Könyves-Kolonics József politikai pályája - Városparancsnok

Ennek a levelezőlapnak a hátulján Könyves-Kolonics József írásával a moszkvai rádió magyar adásainak időpontjai szerepelnek. Türelmetlenül várja a szabadulás óráját. Városparancsnok A felszabadulást követő napon, 1944. szeptember 27-én a szovjet katonai parancsnok hadijog alapján — polgármesteri jogkörrel — városparancsnoknak nevezi ki. A közigazgatás megszervezése céljából még aznap összehívja a város baloldali politikusait; kommunisták, kisebb részben szociáldemokraták, Kossuth-pártiak és pártonkívüliek jönnek össze. Létrehozzák az öttagú városparancsnokságot és a város ügyeit intéző tizenegy ügyosztályt. Könyves-Kolonics Józef személyét mindenki elfogadja, bármilyen politikai nézetet is vall. Neve a kifüggesztett plakátokon Makó szerte megnyugvást eredményez. A magyar katonai ellentámadás válságos napjaiban a városban marad. A Kommunista Párt alapító tagjai között is ott találjuk. A szovjet katonai parancsnok a megyei közigazgatás megszervezésével is megbízza. Makó ekkor állam volt az államban és a városparancsnokság humanitárius intézkedései az össznépi érdeket tartotta szem előtt. A gazdasági munkák folytatása, a termelés megkezdése, az élet beindítása volt a legfontosabb feladat. Ezekben a napokban arra is jut ideje, hogy írásban is hitet tegyen az új világ születése mellett: „Kiállunk jelenteni, hogy az elpusztult régi gárda örökébe egy győzelmes új világ érkezett. Kiállunk jelenteni, hogy városunkban többé nem az országunkat, országokat, nemzeteket és népeket rablógyilkos módjára pusztító német náci szellem az úr. Az aljas gonoszság és öngyilkos butaság szellemeit elűzték a felkelő nap sugarai. Új világ születik."

3

8 A Makói Népújság beköszöntő vezércikkét is ebben a szellemben írta: „Jöjjön az új rendszer, a politikai népuralom." A városparancsnokság november 20-án létrehozta a városi képviselőtestületet ideiglenesen pótló bizottságot, melynek ülésén Könyves-Kolonics József bejelenti, hogy a városparancsnokság átadja jogkörét a bizottságnak és beadta lemondását. A szovjet katonai parancsnok ezt nem fogadta el, az volt a kívánsága, hogy továbbra is összekötő szervként működjön a szovjet katonai parancsnokság valamint a városi és megyei közigazgatási hatóság között. Makó az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe tizenkét képviselőt küldhetett. KönyvesKolonics József és Erdei Ferenc nem a pártok, hanem az egész város képviseletében vett részt a nemzetgyűlésen. Erdei Ferenc már 1944 novemberében Voltak férfiak címmel nagy tisztelettel ír politikai tanítómesteréről: „Nehéz volt a végnapjait élő és innen már elűzött népgyilkos rendszerben bátor hazafinak, meg nem alkuvó demokratának és egyáltalán helytálló férfinak lenni. Nehéz volt, de nem lehetetlen. Mégis fehér holló az ilyen s úgy kell rámutatnunk ezekre, mint ritka szálfákra a meglapuló bozót közt... KönyvesKolonics József Makó közéletében volt ilyen ritka szálfa a legsötétebb években."

3

9 Néhány hónappal később a Makói Népújságban Könyves-Kolonics József tollából méltatás jelenik meg Erdei Ferencről: „Nála a parasztság nem cégér, hanem vérség, öntudat: küldetés ... Esze a munkásságé, vére, szíve a parasztoké, tolla mindkettőjüké."

4

0 3

8 Függelék: 21 3

9 Délmagyarország 1944. november 29. 4

0 Függelék: 23. 14