Tóth Ferenc: Dr. Könyves- Kolonics József politikai pályája. A Makói Múzeum Füzetei 42. (Makó, 1984)

Könyves-Kolonics József politikai pályája - Városparancsnok

Ennek a levelezőlapnak a hátulján Könyves-Kolonics József írásával a moszkvai rádió magyar adásainak időpontjai szerepelnek. Türelmetlenül várja a szabadulás óráját. Városparancsnok A felszabadulást követő napon, 1944. szeptember 27-én a szovjet katonai parancs­nok hadijog alapján — polgármesteri jogkörrel — városparancsnoknak nevezi ki. A közigazgatás megszervezése céljából még aznap összehívja a város baloldali politi­kusait; kommunisták, kisebb részben szociáldemokraták, Kossuth-pártiak és párton­kívüliek jönnek össze. Létrehozzák az öttagú városparancsnokságot és a város ügyeit intéző tizenegy ügyosztályt. Könyves-Kolonics Józef személyét mindenki elfogadja, bármilyen politikai nézetet is vall. Neve a kifüggesztett plakátokon Makó szerte meg­nyugvást eredményez. A magyar katonai ellentámadás válságos napjaiban a város­ban marad. A Kommunista Párt alapító tagjai között is ott találjuk. A szovjet ka­tonai parancsnok a megyei közigazgatás megszervezésével is megbízza. Makó ekkor állam volt az államban és a városparancsnokság humanitárius intézkedései az össznépi érdeket tartotta szem előtt. A gazdasági munkák folytatása, a termelés megkezdése, az élet beindítása volt a legfontosabb feladat. Ezekben a napokban arra is jut ideje, hogy írásban is hitet tegyen az új világ születése mellett: „Kiállunk jelenteni, hogy az elpusz­tult régi gárda örökébe egy győzelmes új világ érkezett. Kiállunk jelenteni, hogy vá­rosunkban többé nem az országunkat, országokat, nemzeteket és népeket rablógyil­kos módjára pusztító német náci szellem az úr. Az aljas gonoszság és öngyilkos buta­ság szellemeit elűzték a felkelő nap sugarai. Új világ születik." 3 8 A Makói Népújság beköszöntő vezércikkét is ebben a szellemben írta: „Jöjjön az új rendszer, a politikai népuralom." A városparancsnokság november 20-án létrehozta a városi képviselőtestületet ideiglenesen pótló bizottságot, melynek ülésén Könyves-Kolonics József bejelenti, hogy a városparancsnokság átadja jogkörét a bizottságnak és beadta lemondását. A szovjet katonai parancsnok ezt nem fogadta el, az volt a kívánsága, hogy továbbra is összekötő szervként működjön a szovjet katonai parancsnokság valamint a városi és megyei közigazgatási hatóság között. Makó az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe tizenkét képviselőt küldhetett. Könyves­Kolonics József és Erdei Ferenc nem a pártok, hanem az egész város képviseletében vett részt a nemzetgyűlésen. Erdei Ferenc már 1944 novemberében Voltak férfiak címmel nagy tisztelettel ír politikai tanítómesteréről: „Nehéz volt a végnapjait élő és innen már elűzött nép­gyilkos rendszerben bátor hazafinak, meg nem alkuvó demokratának és egyáltalán helytálló férfinak lenni. Nehéz volt, de nem lehetetlen. Mégis fehér holló az ilyen s úgy kell rámutatnunk ezekre, mint ritka szálfákra a meglapuló bozót közt... Könyves­Kolonics József Makó közéletében volt ilyen ritka szálfa a legsötétebb években." 3 9 Néhány hónappal később a Makói Népújságban Könyves-Kolonics József tollá­ból méltatás jelenik meg Erdei Ferencről: „Nála a parasztság nem cégér, hanem vér­ség, öntudat: küldetés ... Esze a munkásságé, vére, szíve a parasztoké, tolla mindket­tőjüké." 4 0 3 8 Függelék: 21 3 9 Délmagyarország 1944. november 29. 4 0 Függelék: 23. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom