Tóth Ferenc: Dr. Könyves- Kolonics József politikai pályája. A Makói Múzeum Füzetei 42. (Makó, 1984)

Könyves-Kolonics József politikai pályája - Magános remete

Magános remete Könyves-Kolonics József fokozatosan kiszorul a közéletből. Ez nem a politikai élet dogmatikus eltorzulásakor történik, hanem már 1945 nyarán. A Magyar Kommunista Pártnak csak néhány hónapig tagja, tagsága inkább a városparancsnoki funkcióból ered. 1945 februárjában újra létre akarja hozni Makón a Kossuth pártot, de a megyei Nemzeti Bizottság elutasítja kérelmét, mivel ilyen párt az országban nem működik. 1945 őszén szűkebb csoportjával belép a Polgári Demok­rata Pártban, hogy „érvényesítsék a bírálat jogát". 4 1 A polgármester-választással megszűnik városparancsnoki megbízatása, nemzet­gyűlési mandátuma lejár, sőt kiszorul a megye és a város parlamentjéből is. Utolsó cikkében, 1946 december 8-án írja: „Kiábrándulva pártokból, emberekben csalódot­tan — mint magányos remete — tovább zsolozsmázom a demokrácia miatyánkjait: az általános, titkos választójogot. " 4 2 Könyves-Kolonics József századik születésnapján rendezett tudományos emlék­ülésen dr. Szentpéteri István egy olyan jelenségre hívta fel a figyelmet, amely Bibó Istvánt is foglalkoztatta, nevezetesen a legalitás, a törvényesség rendszerének kérdése. Tamasi Mihály is megállapítja: „Polgári demokratikus ideáljaihoz (egyenlő esélyek, az ellenzék szabadsága) ragaszkodik és minden olyan jelenséget bírál, ami szemben áll ezekkel az ideálokkal." 4 3 És valóban, Könyves-Kolonics írásaiban ilyen megállapí­tásokat találunk: „legyen rend és fegyelem", „álljon helyre a törvényes jogrend", „tartsuk be a közlekedési rendet, ami régen, a mi időnkben így szólott: Balra hajts, jobbra előzz!" 4 4 „Ma nem csupán bizonyos életutak rehabilitásától van szó— állapí­totta meg Szentpéteri István —, hanem arról is, hogy helyesebben értékeljük emberek­nek politikai szereplését a politikai mozgalomnak azokban a szakaszaiban, amikor a frontok végtelenül összekeveredtek. Úgy érzem, tökéletesen ebbe a vonalba esik Könyves-Kolonics József élete is. A legalitásnak, a törvényességnek új koncepcióját ki lehet alakítani 1944 után és ezt ő finom intuíciójával már a legelső csatározások alkalmával védeni próbálta, azt kívánta, hogy legyen szabálya a politikai harcnak... A forradalmaknak az egyre őrlő malmai és kerekei zúzzák össze azokat, akik végül is nem egyeznek valami féle alapelvvel, amit az új rendben mindenkinek be kell tartani". Könyves-Kolonics József a felszabadulás előtt őszintén küzdött a munkások és parasztok demokráciájáért, 1945-ben viszont inkább polgári szemlélete mutatkozott meg. Találóan írja róla Tamasi Mihály: „Makón a polgári demokrácia vagy népi de­mokrácia kérdése, illetve a két irányzat közötti összeütközés Könyves-Kolonicsban tudatosult először. Ő becsületes és feltétlenül elvhű demokratának tartotta magát — és a maga módján valóban az is volt. Következetes annyiban, hogy tántoríthatatlanul ragaszkodott a demokrácia általános, vagyis polgári, kispolgári elveihez s nézeteit még bizonyos erkölcsi emelkedés is színezte." 4 5 A felszabadulás előtt Könyves-Kolonics József szolidáris a munkásosztállyal, 1945 nyarán már a kispolgárokat veszi pártfo­gásába, mondván: „Nemcsak dolgozó munkások vannak, hanem dolgozó kispol­gárok is." Tamasi Mihály hívta fel a figyelmet, hogy szocialista elvei általános erköl­csi, emberbaráti, humanisztikus jellegűek. 4 6 Harmadik utas szemlélete Németh Lász­4 1 Tamasi Mihály: A népi demokratikus forradalom győzelme = Makó az első felszabadult magyar város. Makó 1974. 70. 4 2 Függelék: 33. 4 3 Tamasi Mihály: A népi demokratikus forradalom győzelme = Makó az első felszabadult magyar város. Makó 1974. 69. 4 4 Függelék: 28. 4 1 Tamasi Mihály: A népi demokratikus forradalom győzelme 68. 4 8 Uo. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom