Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia élete és művészete. A Makói Múzeum Füzetei 41. (Makó, 1985)

Gertenyestől a Nemzeti Színházig

GERTENYESTŐL A NEMZETI SZÍNHÁZIG Hollósy Kornélia ősei szamosújvári örmények voltak. Eredeti nevük Korbuly, s a családnak egyik sarja, Korbuly Bogdán 1871 —1874-ig a kolozsvári Nemzeti Szín­ház intendánsa volt, dúsgazdag ember, négy éven át a sajátjából fedezte a színház tetemes deficitjét. Hollósy Kornélia apját is Korbuly Bogdánnak hívták, ő 1779-ben született Sza­mosújvárt. Fiatalon, húszéves korában feleségül vette a mindössze 14 éves Csausz Mária Magdolnát, az örmény származású Csausz Salamon lányát és a későbbi nagy­hírű pesti orvosprofesszor, Csausz Márton testvérhúgát. Huszonkét évig tartó há­zasságukból 11 gyermek született, 5 fiú és 6 lány. A testvérek közül az ötödik fiú, József a katonai pályát választotta, s a hannoveri huszároknál főhadnagyi rangot ért el, majd a szabadságharc alatt ezredével együtt a honvédekhez állt, s itt százados­sá léptették elő. (Róla még szó lesz a későbbiekben, mert sorsának alakulása befo­lyással volt Hollósy Kornélia pályájára.) A lányok közül Anna Mária volt a legidősebb. Ő Szabó Antal temesi alispán felesége lett. Korai halála után Szabó a következő Hollósy lányt, Katalint vette fele­ségül, majd annak halála után harmadszor is Hollósy lány lett a felesége, Cecília. Kornélia Júlianna Klára szüleinek legfiatalabb gyermeke volt, 1827. április 13-án született, a Temes megyei Gertenyesen, apja birtokán. Születése édesanyja életébe került. A sok gyermekkel özvegyen maradt apa hamarosan újból megnősült, feleségül vette az ugyancsak örmény Lászlóffy Rebekát. 1832-ben Korbuly Bogdán gertenyesi előnévvel magyar nemességet kapott I. Ferenctől, amely kiterjedt fiú- és leányági törvényes leszármazottaira is. A család ugyanakkor nevét Hollósyra változ­tatta. Gondtalan, boldog családi életet éltek Gertenyesen; a gyermekek lassan fel­nőttek, a fiúk megházasodtak, a lányok férjhez mentek. A későn született Kornélia is felcseperedett, s mert Gertenyesen középiskola nem volt, apja vejéhez, Szabó Antal másodalispánhoz Temesvárra adta 11 éves leá­nyát, hogy ott járjon iskolába, s beíratta az apácák zárdaiskolájába. Bár a tanulás minden ágában kitűnő volt, az ének- és zongoraórákat különösen kedvelte. Ének- és zongorára a bécsi operaház kiérdemesült tenoristája, az öregedő Zimmermann ok­tatta a növendékeket. A jó hangú kis Hollósy lány hamarosan annyira magára von­ta az énekmester figyelmét, hogy külön kezdett foglalkozni vele, s a kislány kiváló tehetségére felhívta az apa figyelmét is. Ajánlotta, hogy taníttassák, képeztessék to­vább a hangját, s adják művészpályára. Hollósy Bogdán hallani sem akart arról, hogy a gazdag és nemes família leánya színésznő legyen, ez ellenkezett társadalmi rangjával és osztályának felfogásával is. A biztatás annál inkább hatott Kornéliára, aki kettőzött szorgalommal tanult és 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom