Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia élete és művészete. A Makói Múzeum Füzetei 41. (Makó, 1985)

Dombegyház úrnője

makói újságok is, nem kis aggodalommal jelentve a betegség súlyosbodó voltát. Betegágyához a helyi orvosokon kívül a nagyhírű tudós Korányi Frigyes egyetemi orvosprofesszort is konzíliumra hívták. A leggondosabb ápolás és a leglelkiismeretesebb orvosi kezelés ellenére, a betegség annyira elhatalmasodott, hogy Hollósy Kornélia 1890. február 10-én, hétfőn, este 6 órakor meghalt. A váratlan haláleset gyászba borította a szerető családot, s túl rajtuk, az egész országot, amely a magyar csalogányt, a feledhetetlen művésznőt gyászolta az elhunytban. A makói Maros c. hírlapban Kristóffy József vármegyei főjegyző — a későbbi belügyminiszter — tanulmányszerű nekrológban búcsúzott Hollósy Kornéliától, de ugyanígy megrendüléssel búcsúztatták a fővárosi lapok is a magyar csalogányt. A részvét nagyságát jellemzi az a rengeteg távirat, amelyet a miniszterelnöktől az egyszerű falusi emberig küldtek a megrendült családnak, s az a koszorú tömeg, amely ravatalát borította. Hollósy Kornéliát, Lonovics József főispán feleségét február 12-én délután 2 órakor helyezték örök nyugalomra a dombegyházi családi sírboltban. Hollósy Kornélia e földön 63 évet élt, de emléke él, amíg magyar dal hangzik a magyar nép ajkán. 74