Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia élete és művészete. A Makói Múzeum Füzetei 41. (Makó, 1985)

Búcsú a pályától

Hollósy Kornélia Kassáról Sátoraljaújhelyre utazott. Széphalomig küldöttség ment elébe és Széphalmon megtekintette Kazinczy Ferenc lakóházát, majd ellátoga­tott sírjához is. Estére érkeztek Sátoraljaújhelyre. Hangversenyeit október 14-én és 15-én adta, zsúfolt, házak előtt, ahová nemcsak a város, de az egész megye zeneked­velő társasága és Hollósy tisztelőinek nagy tábora is egybegyűlt. Tiszteletére fák­lyászenés felvonulást és díszlakomát rendeztek. A második hangverseny jövedelmét a művésznő a megyei szűkölködők számára ajánlotta fel. Alig hogy végetért az újhe­lyi ünneplés, már küldöttség várta Hollósyt Ungvárról, akik díszfogatokon kísérték a művésznőt Újhelytől Ungvárig. Itt október 18-án adott hangversenyt, amelyre olyan tömegű közönség gyűlt össze, hogy azok nagyrésze nem férvén be a terembe, kénytelen volt visszafordulni. A felvidéki körút állomásai voltak a továbbiakban: Máramaros-sziget, Nagy­bánya, Szatmár, s ezeknek a hangversenyeknek jórészt jótékony céljuk volt, mert részint a helybeli rászorulóknak, részint az alföldi szűkölködőknek juttatott tetemes pénzsegélyt a bevételekből, illetve a tiszteletdíjából Hollósy Kornélia, akit minde­nütt mint jótékony angyalt köszöntöttek. Négy hétig tartott a felvidéki hangver­senykörút, ami után néhány napra Pestre utazott vissza, hogy innen Debrecenbe menjen, beváltani előző évben tett ígéretét, hogy a debreceni zenede javára fog hangversenyezni. 1863. november 11-én érkezett a művésznő Debrecenbe. A pályaudvaron a ze­nede küldöttsége fogadta, majd az üdvözlések után a híres Bika szállóban társasva­csorát adtak tiszteletére, tekintve, hogy a másnapi hangverseny után — a művésznő sürgős elutazása miatt — erre már nem kerülhetett sor. November 12-én a Péterfia utcai ideiglenes színházban tartották meg a hang­versenyt, amelynek keretében Hollósy négy dalt énekelt. Rajta kívül még helybeli művészek működtek közre, zeneszámokkal, szavalatokkal. A hangverseny tiszta jö­vedelmét a Debreceni Zenede javára adományozta az illusztris vendég. Debrecenből folytatta felvidéki hangversenykörútját, amelynek állomásai Losonc, Rimaszom­bat, majd Miskolc voltak. Losoncon november 20-án és 21-én adott hangversenyt. Megérkezése estéjén itt is fáklyás felvonulással és szerenáddal köszöntötték. Más­nap gróf Cebrián Lászlóné Révay Róza bárónő látta vendégül a művésznőt. Érdekes a vendéglátó grófnő későbbi családi-művészi kapcsolata: Róza leányát Huber Ká­roly — Hollósy Kornélia egykori operai kollégájának fia, Hubay Jenő vette felesé­gül, de a kis Róza e látogatás idején még meg sem született. Az első előadás után egy másik losonci mágnásasszony adott estélyt Hollósy Kornélia tiszteletére, s amikor november 22-én elutazott a városból a losonciak jódarabon kocsikon kísérték Rima­szombat felé. Rimaszombaton megismétlődött a losonci fogadtatás: fáklyásmenet, szerenád, díszvacsora. November 24-én és 25-én tartotta hangversenyeit az ünnepelt vendég, mindkét alkalommal, csakúgy, mint Losoncon, népdalaival ért el hatalmas sikert. A Három rózsa fogadó termeiben zajlottak le a hangversenyek, amelyeken helybeli műkedvelők is közreműködtek. A bevételek egy részét, mint eddig minden hangver­senyén, itt is jótékony célra ajánlotta fel. Rimaszombatból november 26-án folytat­ta útját Miskolcra, ahol a színházban tartott két hangversenyt, november 28-án és 29-én. „Ezek a hangversenyek — írták a lapok — az országos aszály folytáni lehan­goltságból némiképp kiemelték a várost." A december hónap karácsonyi előkészületeit és a karácsonyi ünnepeket, vala­mint a szigorú téli heteket családjával Pesten töltötte, de már február elején elhatá­rozta, hogy tovább folytatja hangversenykörútját, amelynek első állomása Tata volt. Itt 1864. február 13-án és 14-én adott hangversenyt a piarista rendház nagyter­67

Next

/
Oldalképek
Tartalom