Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia élete és művészete. A Makói Múzeum Füzetei 41. (Makó, 1985)
Nemzeti Színház — A második szerződés
Bécsből való távozása előtt Hollósy még fellépett egy gordonkahangversenyen, ezzel búcsúzva a bécsiektől. 1855. március végén érkezett Pestre és lakásukat az Egyetem téri Wenckheim házban rendezték be, s fellépése előtt itt adott néhány házi hangversenyt, s a meghívottak meggyőződhettek róla, hogy hangja nemhogy veszített volna szépségéből, sőt még „terjedelem és csengés tekintetében is sokat nyert." A hosszú szünet után Hollósy Kornélia 1855. április 11-én lépett fel a Kunokban. Hollósy ezzel az első felléptével megnyerte a csatát: ezer kéz tapsolt, ezer kéz szórta lába elé a virágokat és ezer torokból hangzott feléje az üdvrivalgás. Ezen az előadáson megjelent Albrecht főherceg kormányzó és felesége, Hildegard főhercegasszony, s mindketten teljes elismerésüket fejezték ki az intendánsnak. A szerződésben kikötött ingyenes, úgynevezett „próba fellépések" sora így alakult: április 14-én a Luciában, 16-án ismét a Kunokban, 21-én az Afanázára változtatott című Benyovszkyban, 24-én a Hunyadi Lászlóban és 28-án a Luciában bizonyította, hogy hangja nemhogy kopott vagy vesztett volna szépségéből, csengéséből, sőt érettebb, zengőbb volt, mint azelőtt. Ezek után a színház szerződött tagjának tekintette Hollósy Kornéliát s ebben a minőségben lépett fel először május 5-én a Mártában, majd 9-én a Kunokban. A kritikák kivétel nélkül felsőfokon írtak mind a próba fellépésekről, mind pedig a tagként bemutatkozó szereplésekről. Ezután a művésznő már rendszeresen és elég változatos műsorban szerepelt. Ennek ellenére a kritikák az operai műsor egyhangúságát kifogásolták. Hollósy kijelentette, hogy húsz szerepét bármikor hajlandó énekelni, ha műsorra tűzik. Június 12-én Füredy Mihály jutalomjátékául felújították Verdi Rigoletto c. operáját. Hollósy Kornélia először énekelte ebben Gildát, amely szerepben — a korabeli kritikák szerint — eszményi volt. „Oly otthonosnak érezte magát a színpadon, mintha ezt a szerepet csak az ő számára komponálta volna Verdi." Fellépett még az Ernaniban, majd közreműködött két hangversenyen: az egyiket báró Jósika Kálmán rendezte az Európa szálló nagytermében, a másik a budai német arénában vagyis az akkor még német kézen lévő, krisztinavárosi nyári színkörben zajlott le, s ezen a Nemzeti Színház operai tagjai közül néhányan szintén felléptek. Július végén Hollósy szabadságra ment, de szabadságidejét megszakítva, részt vett egy kegyeletes-célú hangversenyen. Az év elején dúló kolerajárvány megszűntének emlékére báró Eötvös József kezdeményezésére a sokaknak gyógyulást biztosító Svábhegyen egy kápolnát építettek, amelynek még hiányzott a tornya. Ennek költségeit kívánták a hangverseny jövedelméből fedezni. Augusztus 15-én a zugligeti Fácán vendéglőben rendezték meg a hangversenyt, amelyen a Nemzeti Színház prózai és operai részlegének művészei is közreműködtek. Szabadságidejének leteltével először az Ilkában lépett föl, s elinte úgy tervezték, hogy ez lesz jutalomjátéka, de mert ebben lépett fel először Ellingerné, s Hollósy nem akarta a vendégművésznő esélyeit csökkenteni, jutalomjátékául a Rigoletto szeptember 4-i előadását választották. Az előadás alatt „künn zápor hullott, benn virág és koszorú, olyan mennyiségben, hogy negyedórába telt, míg a színpadot annyira megtisztították, hogy Hollósy folytathatta játékát". 1855. október 1 l-re eredeti magyar opera bemutatóját hirdették. Színre került Thern Károly: Képzelt beteg című 3 felvonásos vígoperája, de a második előadás után le kellett venni a műsorról, a bukás nyilvánvaló volt. Nem enyhítette a bukást a következő felújítás sem, amikor Auber sokszor játszott Bál-éj című operáját Ernstné Kaiser Jozefa jutalomjátékául adták elő, új szereposztással, amelyben Hollósy a herceg apródja, Oszkár szerepét énekelte, de a ragyogó díszletek és jelmezek nem voltak elegendők a sikerhez. 43
