Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia élete és művészete. A Makói Múzeum Füzetei 41. (Makó, 1985)
Nemzeti Színház — Az első szerződés
Bank megalapítására, nemcsak évi fizetésének 3%-át ajánlotta fel, miként a színház minden tagja, hanem még külön adománnyal is gyarapította a gyűjtés összegét. Részt vett gróf Károlyi Györgynének július 7-én tartott fényes házi hangversenyén, Liszt Ferenc, Joachim József és a hárfaművész Batthyány-Strattmann hercegnő társaságában. A háziasszony meghívta a kormány tagjait is a hangversenyre, de a minisztereket fontos elfoglaltságuk távoltartotta, de a követek (képviselők) igen nagy számban jelentek meg. A hangverseny után a grófnő gyűjtést rendezett vendégei között, s az így összegyűlt nagyobb összeget „a haza oltárára tevé". Néhány nap múlva egy nőküldöttség tagjaként Kossuth Lajos előtt jelent meg. Kossuth július 11-én mondta el „megajánlási" beszédét, amelyben 200 000 főnyi hadsereg és ennek felállításához 42 millió forintnyi hitel megszavazását kérte a képviselőháztól. Az egyhangú „megadjuk" felkiáltásra tette aztán Kossuth az azóta történelmi szállóigévé lett kijelentését: „leborulok a nemzet nagysága előtt". Másnap 18 magyar asszony, főként képviselők feleségei, keresték fel Kossuthot szállásán és hatalmas rózsacsokrot nyújtottak át neki, szalagján a következő felírással: „Te leborultál a nemzet nagysága előtt — Mi előtted borulunk le, lángszavú Kossuth Lajos" Kossuth meghatott szavakkal köszönte meg a figyelmességet és a küldöttség minden hölgytagját homlokon csókolta. A Nemzeti Színház képviseletében Lendvayné Hivatal Anikó és Hollósy Kornélia voltak a küldöttség tagjai. A megajánlási beszéd napján, vagyis július 11-én mutatta be a Nemzeti Színház Flotow romantikus vígoperáját: Mártha vagy a richmondi vásár címmel. Az opera romantikus meséje és dallamos zenéje hamarosan igen népszerűvé tették a dalművet. Az operának nagy híre volt már Pesten a bemutató előtt is, mert az 1847. évi bécsi bemutató valóságos lázba hozta a bécsieket. A pesti közönség is nagy tetszéssel fogadta, s hosszú időn át állandó műsordarabja maradt a színháznak. Hollósy Lady Harriet Durham, azaz Márfha szerepét énekelte. „Szép szerepe oly kedvező fénybe helyezé, mely egyéni tökélyeivel egészen azonosult mind felvett jelleme által, mind énekrészei által, amelyeket ez alkalommal is csodaszépen énekelt. Szövegkiejtése azonban még mindig nem kifogástalan, ami a hatást rontja" — írta szerepéről a kritikus. Közben Hollósy nyári szabadsága is végetért, s svábhegyi nyaralásából július végén ismét visszaköltözött pesti lakásába. Augusztusban a színházban is elkezdődtek az új évad előkészületei. Szerződtetési célból vendégjátékra hívták Bécsből a szentendrei születésű, külföldi képzésben részesült, fiatal, 24 éves Stéger Ferencet, akit néhány fellépés után szerződtettek. Augusztus 19-én a Hunyadi László címszerepében lépett fel először szerződött tagként, Hollósy Kornélia, Farkas, Schodelné és Reina társaságában, hatalmas sikerrel. Az 1848. évi őszi szezon első bemutatója a Kunok 4 felvonásos opera volt, amelynek zenéjét Császár (Kaiser) György szerezte, szövegét apósa, Kirchlehner Ferenc pesti zenész írta, aki tagja volt a Nemzeti Színház zenekarának. A Füredy Mihály javára adott új operáról, illetve a bemutató sikeréről vagy hatásáról bajos hű képet adni, mert a szabadságharc eseményei a bírálókat, újságokat és a közönséget is annyira más irányban foglalták le, hogy az újságok is csak néhány sorban emlékeztek meg a bemutatóról. A női vezető szerepet, Margitot Hollósy énekelte, aki „a művészi virtuozitás minden bájával földíszíté jó szerepét." Füredy „derakasan viselte magát, s a többiek is" jól vitték szerepeiket". Elmarasztalta a kritikus az új tenoristát, Stéger Ferencet, valamint Csillag Rózát, aki nemsokára Bécsben nagy karriert futott be. Az előadást szeptember 20-án, október 11-én és 16-án megismételték, s noha „a mai világban a császárokra nem igen hallgatnak, a mi 17
