Reizner János: Makó város története. A Makói Múzeum Füzetei 40. (Makó, 1989)

Reizner János: Makó város története - XI. Viszályok a földesúrral, úrbérváltsági egyezségek és úrbéri perek

haszonvételekért íizet évenként 9000 rlránes frtol készpénzben, ezenkívül lí)'J köböl búzát, ugyanennyi zabot, 60 boglya szénát. 2000 kéve náilat vagy gyékényt, (H) akó makói bort, 50 bárányt; 5-ször. Minden sessio után az úrlxír szerint járandó apró dézina, u. m.: kappan, csirke, vaj, tojás a földesúrnak megadatik. Ezeket a város tartozik beszállítani, valamint alkalomadtán a „hosszú fuvart" is kiállítani. 6-szor. A község birtokában levő legelőből három sessio az apát falvi határ közelében, a földesúr részére allödiumnak, azaz majorsági földnek kihasíttatik. A földesúr a közlegelőre jószágait kihajthatja, de csak annyi jószágot tarthat, a mennyi a legelőnek terhére nem válik.. E jószág nem külön, hanem a' lakosokéval együtt fog járni. 7-szer. A földesúrnak a Maros mellett levő sörháza minden felszerelésével együtt, a leégett városi sörház kárpótlásául a város tulajdonába bocsájtatik. A város sörház-telkén pedig a város tisztességes vendégfogadót tartozand építeni, a melyet ha arra a földesúrnak szüksége leszen, — megválthat, 8-szor. A mészárszékek és esapszékek a város tulajdonául megismertetnek. 9-szer. A sessiók felmérési költsége a földesurat, a fuvarok és napszámok kiszolgálása a községet terheli. 10-szer. A halászat egészen a városé, de a földesúr is tarthat egy hálót. A város által halásztatott halak egy részére a földesúrnak elővételi joga lesz. 11-szer. Az uraság az úri széket, a törvénykezést a maga költségén tartja fenn. 12-szer. A város a legelő egyes részeit tilalmazhatja, vagy bérbe is adhatja. Ezek vi..rak az új úrbérváltsági egyezségnek főbb pontozatai. A negyven évvel az előtt kötött szerződéssel egybehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy nemcsak a készpénzbeli