Reizner János: Makó város története. A Makói Múzeum Füzetei 40. (Makó, 1989)

Reizner János: Makó város története - VIII. Makó pusztulása és újra alapítása. Kurucz világ és a rácz határőrség

— ide sereglettek, hogy Kabutinnal egyesüljenek.

1) Két év múlva — 1710. évi april hó utolsó napjaiban a ráczok ismét Makónál gyülekeztek egybe,

2) s ez évi julius vége felé Halász Péter Makón szedte össze a kurucz sereg részére szükséges lovakat,

3) de ezen felül ugyanez időtájban a szolnoki vár helyreállítására is meghozták a makóiak a tehetségük szerinti maguk áldozatát.

4) íme, ily mozgalmas napjai voltak az újra telepíteti városnak a múlt század kezdetén. A fejlődésre szükséges békét és nyugalmat azonban még a Kákóczi mozgalom lezajlása után i sem élvezhette Makó, mert rossz szomszédjai mindegyre nyugtalanították. A Csernovics Arzén ipeki palriarcha vezetése alatt beköltözött és vendégül befogadott ráczok a múlt század elején Arad, Csanád, Csongrád és Hács-líodrogh vármegyékben, a Tisza és a Maros folyók mentén, határőrükként telepíttettek le. Noha I7l()-ban a törököktől már "Temesvár is visszavételeit, l

loY bogy az ozmánok uralma egeszen a I)i;i.i.n túli Halkán tartományokra szorítkozott, s így a tisza marosi határőrségi intézménynek további szüksége; fenn nem forgott, a kormány azt továbbra is fenlartotta. Az országgyűlés több ízben sürgette ez idegen és az ország jogait sértő intézmény eltörlését, míg végtére Mária Terézia királyné teljesítette a nemzet kívánságát s az 1711. é. XVIII. t.-ez. megszüntette a határőrséget. Makón nem tartózkodtak határőrségi lakosok, *hanem a szomszéd Csanád helységben, mely egyik fő állomás hely volt. Csanád azért nem is tartozott a vármegyei halóság alá, hanem Nagylakkal együtt katonai parancsnokság alatt állt. De a esanádi ráez halárőrök egész Makóig a Maros mentén egyes kissebb erődöket, o r I a n v a K í it állítottak lel, mit c<urd<tk-nak hív') Archívum Itakoc/iiium. II. k. 207. 271. 1. *) 11. ;i. III. k. 25;t. I. 3) ti. a. III. k. H>5. 1. '•) U. a. III. k. 290. I. 3*