Reizner János: Makó város története. A Makói Múzeum Füzetei 40. (Makó, 1989)

Reizner János: Makó város története - VIII. Makó pusztulása és újra alapítása. Kurucz világ és a rácz határőrség

— ar, ~ tak. Makótól Szegedig pedig ugyanily módon a Maros védelmét a szegedi parancsnokság teljesítette.

1) Tehát keletről és nyugatról ellenséges érzelmű és rakonezállan szomszédoktól voltak a makóiak környékezve, kik a várost gyakorta nyugtalanították. Már a város újra települése alkalmával Marcel aradi várparancsnok, majd később Schlick tábornok kierőszakolták, hogy a Makóhoz tartozó Tantól; pusztát, a makóiakkal együtt és közösen a csanádi ráez miliezia is használhassa. Ebből aztán sok villongás támadt, s a közös birtoklás utoljára is azzal végződött, hogy a határőrök Tárnokot hatalmasul maguknak elfoglalták és annak használatából a makóiaka t ki szorították.

2) De nemcsak Tárnokot, hanem a többi pusztákat is bitangolták, s olt legeltettek, a hol nekik tetszett. S ha a lakosság a miliezia jószágait zálogul behajtotta, az aradi várparancsnokság rendeletére azokat kártérítés nélkül ki kelle adni.

3) Garázdálkodásaik már tűrhetetlenek voltak. 173l-ben Crana <li JitrLó kapitány emberei Makón oly rettenetes kiesapongásokat követlek el, hogy ezek miatt a vármegyénél csaknem mindennap megújultak a panaszok. 17.'{.

r>-ben |>edig a csanádi ráez katonák és a makói lakosok közt oly nagy verekedés támadt, hogy mindkét részről több halott maradt a csatatéren. Vakmerőségük már annyira fokozódott, hogy ugyan ez év nyarán a vármegye pénztárát is megrohanták, s onnan lf>2t) Irt 4M krt elrabollak 4J Az igaz, hogy később a fellesek közül hat Aradon kivégeztetett. 'i Iványi István. A tiszai határőrvidék. <>H. (K>. I. '-J Lásd : Uklevéltár (>. sz. •»') (Isanád megye levéltára, 1731. évi iratok. 4j Csanád megye levéltárában az 17. Yo. t vi jegyzökönyvek sir ttok.