Reizner János: Makó város története. A Makói Múzeum Füzetei 40. (Makó, 1989)

Reizner János: Makó város története - IX. Makót a csanádi püspökség adományul nyeri

MAKÓT A CSANÁDI PÜSPÖKSÉG ADOMÁNYUL NYERI. Nemcsak a határőrséggel, de a csanádi püspökséggel is küzdelmei lámadlak az újratelepült városnak. K küzdelem Makó kedvezményes állásának elvesztésével végződöli, s Makó a esanádi püspökség földesúri halalma alá került és ;t város szabad lakosai közjobbágyokká lettek. A esanádi püspökök Makó iránt támasztott igényükei a város pusztulásával és újra telepítésével nem szüntették meg. 1710-ik évben gróf Nádasdy László győri kanonok neveztetvén ki esanádi püspöknek, a felséghez 1717. évben kérelmei intézett, a melyben a püspökség terjedelmes birtokainak visszaadását, különösen pedig Makó város egész területének és mindennemű hasznainak átadását kérte. Makó város ép az előbbeni esztendőben — 171(). évi deczember hó 29-én nyert királyi szabadalmi levelet kivételes jogállása biztosítására, nevezetesen arra : hogy mint királyi szabadosok egyedül a kamarától függnek, sem a katonaság, sem mások személyükben és vagyonúikban őket nem háboríthatják, nem károsíthatjuk, valamint utazásaikban, vásározásaikban meg nem vámolhatják, fel nem tartóztathatják.