Reizner János: Makó város története. A Makói Múzeum Füzetei 40. (Makó, 1989)

Reizner János: Makó város története - VI. Makó földesurai a török hódoltság alatt

VT. MAKÓ FÖU) KS II KAI A TÖKÖK HÓDOLTSÁG ALATT. Mint fentebb láttuk, az Árpád- és vegyesházi királyok idejében egész a mohácsi vészig Makó kizárólagos földesurai az ős Csanád nemzetségből származó Makó és TeJegdi családok voltak. A XVI. század közepén makói részbirtokosként a Palaticz, Palaties, Palaticzi vagy Palatinczi néven szereplő család tűnik fel.-Ezeknek birtokszerzése a következőkép történt. Telegdy Ambrusnak Katalin nevü leányát nőül vette illadiai Palaticzi János. E házasságból származott Palaticzi György, ki édesanyja jogán örökölte nagyatyjának Tárnokon és Makón levő részjószágait, illetőleg anyjának leány negyed czimen jutott javait. így lett Makón a harmadik részbirtokos a Palaticzi család. De a kiskorú Palaticzi György anyai örökrészét zombon Telegdy László és (iyörgy erőhatalommal elfoglalták, aminélfogva a kiskorú gyám édesatyja, Palaticzi János 1547-ben az erdélyi octavalis bíróság előtt panaszt emelt. A nagyváradi béke értelmében ugyanis a Tiszán túli rész, s így Csanádmegye is János király jogara alá esett, illetőleg később az erdélyi fejedelemséghez tartozott. Alperesek az emiitett bíróság előtt nem jelentek meg, s mint makacsokat a hatalmaskodás