Reizner János: Makó város története. A Makói Múzeum Füzetei 40. (Makó, 1989)
Reizner János: Makó város története - VI. Makó földesurai a török hódoltság alatt
— 24 — bűnében vétkeseknek s igy jószágvesztetteknek mondotta ki a bíróság. Ez ítélet következménye most az lelt, hogy Telegdy László és György makói és zombori részjószágai, mint. a fejedelemre hűtlenség eziinén visszaszállt javak, L r>, r) (.)-ik évben liélavári Jánosnak és 'telegdy (Jáspárnak adományozlattak. 1) Ez adományozás újabb bonyodalmakat támasztott, s az akkori viszonyok valósággal szülték ezeket. A Tiszán túl fekvő vármegyékhez ugyanis egyaránt jogot formált a magyar király és az erdélyi fejedelem. Hizonyos tekintetben a felség jogokat egyaránt gyakorolta is e vitás területen mind a két államfő, tényleg azonban a vitás terület a török hatalmában volt. A ki híve volt az egyik államfőnek, az egyúttal hütelen lett a másikhoz, s az ekként kölcsönössen hűtlenné vált nemesség birtokai mind a két részen az ellenpárion levő híveknek adományozlattak. Ezen adományozások egyelőre gyakorlati eredménynyel és haszonnal nem jártak. Mert a török, a mint a magyar kincstár javára való adószedést nem tűrte a behódolt területen, úgy a jobbágyoknak sem engedte meg, hogy földesuraiknak szolgálmányokat leljesi,lsenek. A nép összes adó és szolgálat képességét magának foglalta le. Ennek daczára a behódolt területekre nézve a birtokadományozás napi renden volt. A visszaszállt javakat az érdemes hazafiak sorra felkérték, habár egyelőre az adományozásnak hasznait nem élvezhették, de bizlak a jövőben, a visszatérő békés időkben s a török halalom megszűnésében. llv időkben és ily viszonyok között nyert Makó ismét uj földesurat Iftffó-ban. Makó László, — néhai Makó Miklósnak tia és az 1505. évi rákosi országgyűlésen Csanád vármegye egyik követeid jelen volt makófalvi Makó (iergelynek unokája — örök-iök hátrahagyása nélkül elhalálozott. A Makó családi ltupp J. Ma»yamrsz;i<r helyrajzi lürh-nHt*. III. k. 77., 78. I,
