Reizner János: Makó város története. A Makói Múzeum Füzetei 40. (Makó, 1989)

Reizner János: Makó város története - IV. Makó a török hódoltság alatt

— is bail silóiéit és részben elszéledt a lakosság, miért is a fejedelem a mondott évben Makó város lakosai részere oltalom és védlevelet adott ki.

1) K védlevél és az újra beállt békésebb napok alatt Makó a másod ízbeni nagy pusztulást is csakhamar kiheverte. A népesség lassankint felszaporodott, anyagi jóléte is emelkedett, úgy, hogy egy félszázad múlva a város megszerezte a szomszédos igácsi pusztát, melyet aztán saját határához csatolt. Nevezetesen a 32 sessioból álló Igács puszta egyik részét 1651. évi decz. 8-án a város Olasz Illéstől ISO talléron, a másik részét pedig 1654. évi szeptember hó 9-én a Horsód-megyei Szendrőn lakó Szél Mihálytól 140 talléron öröktulajdonul megvásárolta.

2) A XVII. század utolja felé azonban ismét bekövetkeztek Makónak szomorú napjai, amikor az Alföld közös sorsát, pusztulását ő sem kerülhette el. A török hatalma ekkor fokozatosan sülyedt, s uralmának napjai már megvoltak számlálva. Csapás után csapást szenvedett. A boszúszomjas hadak a védtelen alföldi helységek népéi zsarolták, rabolták és ha a kimerült lakosok eleget tenni képesek nem voltak, a népet legyilkolták, tűzhelyeiket feldúlták. Makót az átvonuló hadak többször is kilusztotlák, utóbb l6S6-ban, miről alább leszen szó felgyújtottak s most már harmadszor teljesen elpusztítottak. I) 1 iíi st I Ok lev éti ill' H. sx. a. '-') A iiiitkói püspök uradalmi levéllár.