Reizner János: Makó város története. A Makói Múzeum Füzetei 40. (Makó, 1989)

Reizner János: Makó város története - V. A reformatio

V. A REFORMATIO A mohácsi vész alkalmával a magyar hierarchiát óriási csapás érte. Magyarország főpapsága a csatamezőn halva maradt. A vértanúk közt volt Csahol Ferenqz csanádi püspök is. Kp az időtájban indult meg hazánkban a hilújitási mozgalom is, mely annyival inkább terjedt, mint a mennyire fogyatkozott arz egyházmegyei papság, mely a háborús idők és a török hódoltság miatt menekülni és hiveit elhagyni volt kénytelen. A csanádniegyei katholikus hívek lelki ügyeit utóbb már egyedül a szegedi barátok" gondozták. Makó lakossága mihamarébb a hitújítók táborához csatlakozott. Kezdetben Luther tanai terjedtek el, melyek Lippa és Cyula felől hatoltak Csanád vármegyébe, hol az új tanoknak Jakxith Péter özvegye pártfogása alatt, különösen Nagylakon, Csanádon és Makón voltak számosabb követői. Később Calvin szellemében, vagyis a helvét vallás-tétel tanai szerint terjedt •Csanád vármegyében a reformatio, s ez az irány Szegedről hatott át Makóra. Ez időben — 1547/49-ben — a hitújitók egyik apostola, Abády Benedek Szegeden működött, mint prédikátor és egyúttal mint tanító. Igen valószínű, hogy Abády, miután működését 2*