Reizner János: Makó város története. A Makói Múzeum Füzetei 40. (Makó, 1989)
Reizner János: Makó város története - IV. Makó a török hódoltság alatt
években katasztrófán esett át, a törökök kirabolták s felgyújtották, de a lakosság régi tűzhelyét nein hágyla el, hajlékait feleinelte és a csapást mihamarébb kiheverte. lö(') l-ben a Földváry-féle liegest rum (adó összeírás) szerint Makón már lii'J porta volt, tehát a város mindinkább emelkedett és gyarapodott, s három évvel utóbb C.sanád vármegye is már l(»7-í l/j perta után adózott, minden portára jutván ekkor másfél forint adó. 1) A további időkben bekövetkezett nyugalmasabb viszonyoknak és az ezzel járó gyarapodásnak tanújele az is, hogy Makón egyes török kereskedők letelepültek, s üzleteik itt élénk forgalomnak örvendettek. így tudjuk azt, hogy 15(>9-ben Makón Hihzein török kereskedő elhall, a kinek hagyatékában az élénk üzleti forgalmat bizonyító s a debreczeni polgárok ellen fennforgott jelentékeny összegű követelésre akadlak. 2) Hogy folyton és mind többen települlek török lakosok Makón, abból is kitetszik, hogy a török temető emléke njaig fennmaradt. Egyébkent a Debreczennel való szorosabb viszonynak tanújele az is, hogy l()f>í)-ben, midőn Vígkedvű Mihály debreczeni főbíró Temesvárod Achinet basát megengesztelendő, neki 2000 tallért adott ajándékba, ez összeghez a makói keresztények jelentékeny mérvben hozzájárulták. : t) De rövid ideig tartottak Makó nyugalmas napjai, s lakóinak újból szomorú sors jutott osztályrészül. A XVII. század végén, miként llátliori (labor erdélyi fejedelemnek KiOS. é\».cn Makó város iészére kiadott szabadalmi leveléből kitetszik, a különféle átvonuló csapatok, leginkább azonban a talárok Makót több ízben megrohanták, lakóit kifosztották és rabul elhajtották, a városi pedig felgyújtottak. A legnagyobb nyomor >i A< .1 ti. I. in. i Ii. "i Alanyai u^ZiijM Imök kim^lári tli'ltnvk. II. k. it82. I. •) -v.íii'ü 1stváu. Drini'r/.i'ii város l«»rl« ;iirlun.\ II. k Hl»2 t
