Reizner János: Makó város története. A Makói Múzeum Füzetei 40. (Makó, 1989)

Reizner János: Makó város története - IV. Makó a török hódoltság alatt

— II) — papság, de a nép is nagy tömegekben költözködött el békességesebb helyekre, a felvidékre, hol személye és vagyona nagyobb biztonságnak örvendhetett. így történt azután, hogy az óriási Csanád megye 1552-ik évben már "csak (Vi- portával adózott és hogy a következő, vagyis az l55;>-ik évben a vármegye száznál több helységéből fennállóul csakis 20at lehetett összeírni. Ez utóbbi alkalommal Makón 40 porta és két puszta ház, Dombegyházán 7 porta, Vásárhelyen 10, Nagvlratoson 8, stb. porta találtatott.

1) Világos ezekből, hogy Makó a töröknek önkényt hódolt meg s 1552/o-ban a törökök még megkímélték, mert ez időben Makón két pusztaháznál nem volt több. De csak rövid ideig élvezhette Makó népe a nyugalmat, mert az 15515—56. évek közötti időszakban valamely átvonuló ellenséges csapat a várost kirabolta és felgyújtotta. Ezt abból következtetjük, hogy a esanádi nadie 1557. évi defterében (adókönyv) felsorol latnak a kerülethez tartozó községek és azok között Makóról azt találjuk följegyezve, hogy Makón összesen 300 ház volt, s ezek közül 150 régi. s ugyanannyi újra épült ház volt. Az erről szóló török defter szerint a makói lakosok mind magyarok voltak. E törökkori emlék egyébként a környékbeli helységekről a következő érdekes adatokkal ismertet meg bennünket. Csanádon volt 15 ház, Oroszlámoson ugyanannyi, Szentmiklóson 40, Kanizsa városban 85, Komlóson 0, Dédénszegen 14, Deszken 20, Kopáncson í), Szentlőrinezen (>0, Földiákon 30, Leién 10, Nagylakon 50, Vásárhelyen 135, (ezek közt 130 régi és 5 új) Szentesen 42 ház (40 régi s 2 új). F helységek lakói mind magyarok voltak, csak Nagylakon voltak ráczok.

2) Kétséget nem szenved tehát, hogy Makó már ítz 1553 5(>-ik 0 Ac.sudi. Magyarország pénzügyei I. hVrdinand uralkodása alall lOti. lap. Magyarországi török kincstári defterek. II. k. ÜH>. 1.