Reizner János: Makó város története. A Makói Múzeum Füzetei 40. (Makó, 1989)

Reizner János: Makó város története - III. Makó a mohácsi vész előtt

111. MAKÓ A MOHÁCSI VÉSZ KLÓTT. Makó, illetőleg Felvölnek neve egy 12í>(j-ik évi oklevélben lordul elő legelőször. Tehát már az Árpádházi királyok idejéhen, mindjárt a tatárjárást követő évtizedből tűnik fel Makó a történelemben. IV. Iléla király az emiitett évi oklevélben a Csanád nemzetségnek kiterjedt birtokai fölött való osztozkodás jóváhagyása és megerősítése alkalmából ugyan is elősorolja : hogy á nemzetség ősi birtokai közül egyebeken túl Szent Lőrinez, Kisfalud, Malomszeg, Szent László, Zombor, Ladány, Palota, Koldogasszunyháza, l'aradán monostora, Margita és Felvölnek (Feluelnuk) a Itelenigtől származó Kelemenös bán fiainak jutott osztályrészül ; — ellenben ugyancsak a Belenigtől származó Wolía comes utódainak a többi között Alvölnek (Olwelnwk), Vassántó

1), Haromlak, stb. esett osztályúi. Az osztozkodó atyafiak sorozatában az oklevél felemlíti többek között Izsák fiát : Makót, ') Az oklevél Wossontho-nak, egy 11487. évi oklevél pedig Wosurilliow-nak (Anjoukori Okmánytár III. k. 'MVi-.) irja. Makó mellett feküdt. Mint Wusuantor, Kiulolf királynak 1(>()1. évi Szokoly Péter részérc kiadott adomány levőiében is cinlíttelik. (Lásd Ok levéltár 1. sz.) A hely név ma ismeretlen.