Reizner János: Makó város története. A Makói Múzeum Füzetei 40. (Makó, 1989)

Reizner János: Makó város története - III. Makó a mohácsi vész előtt

— 8 — a ki az ősi Csanád nemzetségnek szinten egyik leszármazottja volt.

1) Ez oklevél tehát arra tanít, hogy Makó, illetőleg Felvölnek a Csanád nemzetség birtoka volt, mely azt ős időktől, tehát már Szt. István király óta birta ; s hogy ez időben még két Vőinek is volt, úgymint : felső és alsó. Makó hajdankorára vonatkozólag még becsesebb adalékokat találnnk a váradi káptalannak 1299-ik évi egyik oklevelében, mely azt tartalmazza, hogy Tamás comes a Kőrös-közben fekvő birtokait (possessiones suas in keruskus habitas), nevezetesen Szent Lőrinczet, Ladányt és Felvölneket (feluelnek) ideiglenes használatra és kezelésre (Jergely, Domokos, Benedek, István és Pál rokonainak engedte át. Az oklevél Felvölnekre vonatkozólag megjegyzi, hogy ép az időtájbán kezdették azt Makófalcának nevezni (que moderno vocabulo Makofolua vocaretur

3). A Csanád nemzetségből származó azon Makó nevéről kezdették tehát a XIII. század végén Felvölneket Makófalvának nevezni, aki mint Izsáknak fia az 125ö-ik évi fentebb említett oszlálylevélben is említtetik, s a ki IV. László király 1285-ik evi egyik oklevelében mint Makó bán (Makou) fordul elő.

3) Ez a Makó báft unokaöcsé volt a fentebb emlitelt Tamás eomesnek, a ki Fongrácz íia s illetőleg Kelemenös bán unokája vala. Ez a Makó bán volt a makófalvi Makó család megalapítója, a mely család az ugyancsak a Csanad nemzetségből származó Telegdiekkel közösen, egész a XVI. század középéig, mint földesurak birtokolták Makót. Különben a Makó család még Szanádon, Kéren, Kisfaludon, Kemecsén, Férgeden, Vásárhelyen és Csókán is birt rész jószágok kai

4) s egyike volt a 1) Árpádkori Új Okmánytár. VII. k. 429- 4HL. 1. 2) Knauz N. Monumenla Ecclcsiae Slrigonionsis II. k. -ífíí). 1. a) Árpádkovi 1 Jj Okmánytár IX. k. 120. 1. 4) A Hunyadiak kora VI. k. 711. 1.