Reizner János: Makó város története. A Makói Múzeum Füzetei 40. (Makó, 1989)

Függelék a II. kiadáshoz - Buzás László: Oklevélfordítások

re, megerősítésére elhatároztuk, hogy jelen kiváltság-leveliinket pecsétünkkel megerősítve az említett Makó varosunk minden lakójának emléke/etül adjuk, valamint ezek minkdét nembeli örököseire és utódaira átszármaztatjuk. Kelt székhelyünkön Kolozsvárott, 1608. május 3-án. 5. 1699. május 7. A POZSONYI MAGYAR KIRÁLYI KAMARA RENDELETÉRE AZ ÚJRA TELEPÜLŐ MAKÓI KIRÁLYI SZABADOSOK NÉGY ÉVIG ADÓMENTESEK. Mi, őfelsége kegyelmes urunk szent császári és királyi magyar kamarájának elöljárója, helyettese, igazgatója és tanácsosai közhírré tesszük jelen levelünk erejével, hogy a Csanád vármegyében fekvő Makó város lakosainak, vagyis királyi szabadosainak hozzánk intézett alázatos kérésére: azokat, akik ott le akarnak telepedni — ennek a kamarai határozatnak és rendelkezésnek alapján — az önkéntesen visszatérőket összesen és egyenként, akik az említett Makó városában állandó lakásra akarnak letelepedni, vagy hazakat és állandó épületeket akarnak építeni a letelepedés napjától számított négy éven át mindenféle közmunkától és adók alól, nemkülönben bármiféle rendes vagy rendkívüli járulékok alól felmentjük azzal a feltétellel, hogy az előbb megnevezett kincstári alattvalók az említett négy leteltévével tartozzanak a kebelükből a kamarához küldendő telepeseket megállapodási utasítássalellátni a királyi kincstárnak fizetendő évi adó teljesítésére, és hogy a többi járulékot is ennek az előbb említett királyi kamarának az utasítására megfizetni kötelesek legyenek. Ennek hiteléül elhatároztuk, hogy a már említett kincstári lakosoknak és alattvalóknak jelen kiváltságlevelünket jövőjük érdekében ezzel az utasítással és biztosítékkal kiadjuk. Kelt Pozsonyban, 1699. május 7-én. — A magyar kamara tanácsából a fentírt évben és napon. Péterffy János Ferenc sk. kincstárőr. 6. 1742. január 10. NAGY MÁTÉ MAKÓI LAKOS TANÚVALLOMÁSA TÁRNOK PUSZTA HASZNÁLATÁRÓL. Alólírott Nagy Máté 95 év körü

Ii makói lakos, éveken át tanácsos a jelenlevők által megvizsgálva jó erőben találtatván bizonysággal vallja, hogy amikor 1699-ben a makói földön letelepedtek — valóban még korábban, vagyis 1688-ban — a dicsőséges magyar királyi kamara szerződéslevelét kieszközölték olyan feltételekkel, hogy a most használt pusztákhoz abban az időben Tárnok puszta is odatartozott; öt év múlva azonban őfelségének egy bizonyos jeles generálisa, névszerint Marcell úr Aradrajött, utána a harmadik évben a kiváló Schlick generális úr még a Rákóczi-idők előtt szintén Aradra érkezett, aki előtt a tanú Aradon megjelenvén a neves generális úr úgy rendelkezett, hogy a csanádi rácokkal közös használatra rendeli Tárnok pusztát; rendelkezését megértve a makóiak öt éven át a rácokkal közösen használták az említett pusztát. Ezután a rácok erőszakkal és hatalmaskodással a fentmondott pusztát elfoglalták. Ezeket városunk használatban lévő pecsétjének hitelességével bizonyítjuk. Kelt Makón, 1742. január 10-én. Nagy Máté 7. 1746. május I. MÁRIA TERÉZIA UTASÍTJA A CSANÁDI KÁPTALANT, HOGY STANISLAVICH MIKLÓS PÜSPÖKÖT ÉS UTÓDAIT VEZESSE BE MAKÓ ÉS KÖRNYÉKÉNEK FÖLDESÚRj BIRTOKLÁSÁBA. Mária Terézia Isten kegyelméből romai császárné és Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország és Szlavónia stb. királynője; Ausztria főhercege, Burgundia, Brabant, Stájerország, Karinthia és Krajna hercege, Habsburg, Flandria, Tirol és Górz stb. grófja. Kedvelt híveinknek a csanádi székesegyház káptalanjának üdvözletünk és köszöntésünk. Mikor mi kegyességtől és buzgalomtól vezetve elhatározzuk az Isten tiszteletének előmozdítását és az egyházak és azok elöljárói részére adomány juttatásat, akkor nekünk kedves tisztelendő Stanislavich Miklósnak — Szent I erenc kisebb rendjéből — csanádi püspöknek, ugyanolyan nevezetű megye és hv ly főispánjának felségünkhöz benyújtott legalázatosabb hűséges kérelmétől megindítva a 149