Reizner János: Makó város története. A Makói Múzeum Füzetei 40. (Makó, 1989)

Reizner János: Makó város története - II. Őstörténelmi nyomok

II. ÖSTÖRTÉNELMI NYOMOK. Makó város területén, különösen a szt.-lőrinczi szőlőkben, ügy a város határához tartozó pusztákon, több helyen akadtak különféle régiségekre, agyagedényekre, bronzeszközökre és régi pénzekre. Gyöngyösi János megyei levéltárnoknak egész kis gyűjteménye volt a makói határban talált régi pénzekből. Ezek Aradra, talpasi Kapdebo Márton birtokába kerültek. Dr. Abellesz József makói orvosnak tekintélyes és nagyértékü éremés régiség-gyűjteményében is igen sok makói provenientiájú barbar és római császárkori érem volt. Ez a gyűjtemény a szegedvárosi muzeum birtokába jutott. Néhai Mátéífy Pál makói mérnöknek pedig különféle barbar agyagedényekből, úrnákból, phoeniciai üveg gyöngyökből, bronzeszközökből és régi pénzekből álló szép és becses gyűjteménye kizárólag makói, lelei és bekai leletekből keletkezett. A többi közt éremgyüjteményében az Árpádházi királyok érmeinek gazdag sorozatán túl a római érmészet is tekintélyesen volt képviselve. Több százra rugó bronz- és ezüst-érem összesen 34 caesart képviselt. Mindezek azt bizonyítják, hogy Makó már az ősidőkben, a népvándorlás korszakában is lakott, benépesített telep hely volt