Reizner János: Makó város története. A Makói Múzeum Füzetei 40. (Makó, 1989)

Függelék a II. kiadáshoz - Buzás László: Oklevélfordítások

beliek — akik a beiktatáson résztvesznek — neveivel és a megadott határidővel — hogy legyen személyes jelenlétünknek, hasznossága — megfelelő módon és rendben hűen írásba kell foglalni. Másként ne cselekedjenek. Kelt prágai királyi várunkban 1601. augusztus 24-én. 2. 1602. május 18. AZ ESZTERGOMI FŐKÁPTALAN SZOKOLY PÉTERT MAKÓ ÉS KÖRNYÉKE BIRTOKÁBA BEIKTATJA. 1602. május 18-án. Mi Pyber János vasvári főesperes, esztergomi kanonok, szabad királyi Nagyszombat városának plébánosa, az esztergomi érseki egyház tisztelendő főkáptalanjának bizonyságtevője és Ungvary Mihály a szent császári és királyi felség törvényszékének jegyzője, ugyanazon királyi udvar királyi biztosa az alólírtak végrehajtására; a szent császári és királyi felség, dicsőséges urunk előbb említett bevezető és beiktató oklevele birtokában nemes Szokoly Péter úr is megjelent; az őfelsége hiteles pecsétjével ellátott bizottság által a teljes és sértetlen birtokok, — mint Férged Wassantor, Dédénszeg, Szentmiklós és Tömpös, nemkülönben Makó város, mind Csanád vármegyében fekvő települések — biztos bejárása sem egészben sem részben a keresztényeknek a török ellenségtől való félelme miatt nem lehetséges. I nnen mi biztosabb és inkább a hiteles helyre, a Bihar vármegyében fekvő Váradra jöttünk, aholis a kiváló és nemes Széchenyi Ferenc váradi helyettes várkapitány Gelse Gvörgy, Bolday Ferenc, Cseh András, Török Ferenc, Deberényi Gáspár, Csórházy Miklós Püsky István, Károlyi György, Balogh Inne, More Péter, Maróthy Ambrus, Gyulay Antal, Szaphy Benedek, Károlyi Ábrahám, idős Borbély János, Castello Antal, Csanády Demeter és Tamás, tudós Gyulay István és Makay János, úgyszintén Csahános Márton gondnok, Tóthváradi János az említett Bihar vármegye lakosai előtt a már többször mondott Szokoly Pétert, örököseit és utódait egyetemesen az összes javak és jogok birtokába bevezettük és beiktattuk. Három teljes napot töltve, ellentmondásra várva, három nap eltelte után ellentmondó nem lévén, hazatértünk. Ezt ú'eladatot végrehajtottuk, jelentettük és arról beszámoltunk a tisztelendő fökáptalan előtt Lukács evangélista ünnepén Szaretuba főtisztelendő úr, barsi érsek és Banovszky Simon ugyanazon egyház kanonokjai jelenlétében. 1602. évben. 3. 1608. május 3. BÁTHORI GÁBOR ERDÉLYI FEJEDELEM OLTALOMLEVELE MAKÓ VÁROS POLGÁRAI RÉSZÉRE. Mi, Báthori Gabor Isten kegyelméből Erdély fejedelme, a magyar királyság Részeinek ura és a székelyek grófja emlékezetül adjuk stb.. amikor hűséges tanácsos uraink közül néhányan nálunk közbenjártak, akkor velük együttérezve és kötelességünk tudatában sajnálattal megértettük Csanád vármegyében fekvő Makó varosunk polgárainak és lakosainak szűkölködését és nyomorúságát, amelyet az elmúlt háborúk és zavargások ideje alatt különböző nemzetek katonáitól, különösen pedig a tatárok gyakori pusztításai és fosztogatásai nyomán szenvedtek. Meg akarván az említett Makó város polgárait, lakosait és vendégnépeit a romlástól, az elhagyatottságtól és mindenféle hatalmaskodástól óvni, ezért mindenkit kegyes engedelmességre intve elrendeltük, hogy mások tartozásaiért, vétségeért és kihágásaért személyükben, dolgaikban és javaikban nem szabad háborgatni őket vagy családtagjaikat, és ezeket országunk egész területén háborítani, beperelni, bebörtönözni vagy letartóztatni egyáltalán'nem szabad. Éppen ezért nektek nagytekintélyű, nagylelkű, nemzetes és nemes uraknak, minden vármegyei főispánnak, alispánnak, a szolgabíráknak, a várkapitányoknak, elöljáróknak, gondnokoknak és várnagyoknak, valamint az összes tisztségviselőknek, a harmincadosoknak, a vámszedőknek, a hidak, révek, gázlók és utak őreinek, a királyi bíráknak, továbbá a városi, mezővárosi, falusi és uradalmi esküdteknek és mindenki másnak, bármilyen hivatalt, állást, méltóságot vagy tisztséget visel bárhol országunk területén megparancsoljuk és jelen levelünkkel — ellentmondást nem tűrve — elrendeljük, hogy a már említett Makó városunk polgárait, lakosait és vendégnépeit, valamint azok családtagjait bárhol és bármikor, valahányszor szükséges élelmük beszerzése végett országunk különböző területein járnak-kelnek és áruikkal és javaikkal területeitekre érkeznek, őket — (egyébként is a becsületes és ártatlan embereket más bűnösök miatt, ezek kihágásaiéit, bűneiért és adósságaiért semmiképen sem szabad letartóztatni) — senki követelésére személyükben dolgaikban és javaikban bíróság elé állítani, kényszeríteni és megidézni vagy áruikat és javaikat elkobozni \agy visszatartani sehol semmiképpen rjip merészeljétek (hacsak tetten nem éritek őket). Ennek örök emlékezeté148