Reizner János: Makó város története. A Makói Múzeum Füzetei 40. (Makó, 1989)

Reizner János: Makó város története - I. Makó város elnevezése

„wóV, s ez annyit jelent, mint: vész, veszély.

1) Mint alább látni fogjuk, egy 14KK-ik évi oklevél szerint az egykori Vőnek helység mellett a Maroson átjárás, rév volt, a sekélyebb vízállás alkalmával pedig rendes vizi jármüvek nélkül történtek ott az átkelések, miért is a hely az illető oklevélben gázlónak (vadum) neveztetik. Tehát e révnek, a gázlónak veszélyes természetétől és körülményeitől nyerte Vőnek helység hajdankori nevét. A Makó falva, Makó név értelmének megfejtésénél mindenek előtt eoiistatáljuk, hogy Makó város nevén kivül a Makó helynév a hazában sehol sem fordul elő. C.sak a XÍI!-ik század végéről fennmaradt egy oklevél emlékezik még „ Makobykepafaka" nevű csermelyről

2), mely a mai Kolozsmegye kolozsvári járásában létezett. Kzen túl más Makó helynév nem ismeretes. Miként a »Makobykepataka«, úgy a Makófalva is — mint azt a -pataka, -falva birtokállapotot jelző rag kifejezi — Makó személynévtől, mint birtokostól nyerte elnevezését. Tehát Makó eredetileg személynév volt. Az Árpádházi királyok idejéből fennmaradt oklevelekben a Makó személynév gyakrabban szerepel. Így IV. László - királynak 128f>-ik évi oklevele emlékezik egy Makó (Makou) bánról

3), ki a makófalvi Makó családnak lett alapítója. A győri káptalannak egy 1271-ik évi oklevelében Tuk-i Sebestyén prépostnak Makó nevü testvére említtetik.

4) A sághi eonventnek egy 1102. évi kiadványában Mohóra birtok lelvallasa alkalmából ismét egy Makó nevü szereplőre akadunk.

5) Széesi Miklós országbírónak l.-ifw. évben i) VI. köt. I 101). lap. Árpiulktui Új Okmánytár V. k. 2'JI>. I. Árpii)ikori l'l.j (tkmánylár IX. k. 120. 1. 4) I), a. III. köt. liliö. 1. 5) Fejér. Cod. Dipl. X. k. ti. ívsz iöH. I.