Reizner János: Makó város története. A Makói Múzeum Füzetei 40. (Makó, 1989)

Reizner János: Makó város története - I. Makó város elnevezése

kelt egyik oklevelében pedig Miketei Jánosnak íiai keresztneveiken Makó és Mihály néven soroltatnak elő. Ez utóbbi »Mako« különben homo regius-ként szerepelt azon perben, mely bizonyos zemplénmegyei birtok iránt az országbíró előtt tárgyaltatott.

1) Ez a Makó egy másik, a mykethei Makó családnak lett alapítója.

2) De Nagy Iván szerint Zemplén vármegyében volt még zethényi Makó, — Erdélyben pedig dátosi Makó család is.

3) Volt még ezenkívül kerek-gedei Makó család és ennek sarja volt a többi közt a nagyhiríí Makó Pál tudós jezsuita, a bécsi egyetem tanára, ki természettudományi és bölcsészeti munkáival annak idején nagy elismerést aratott.

4) Miként ezekből látható, a külömböző nemzetségekből származó Makók, családi, illetőleg vezeték nevüket mindenkor alapítójuknak Makó keresztnevétől, nem pedig a Makó helységnévtől nyerték ; mert amint fentebb is érintettük, még a Völnekről Makófalvára átváltozott helynév is egykori birtokosától, Makó bántól kapta elnevezését. üa mindezek után az Árpádkori Makó személynév értelme és jelentősége után kutatunk, azt találjuk : hogy Nagy (Jéza szerint az pogány eredetű név. Őseinknél már a kereszténység előtt használatban lehetett a Makó név, s mint az ősvallás és T a pogánykori személynevek egyik emléke, a kereszténység első századaiban is küzködve fentartolta magát. Szerinte a Makó névnek tőszava a török-perzsa nyelvben mnk, ennek képzetei: maka, maki, makov, makicsa — annyit tesznek mint: dicsérd, dicsőség, magasztalás/') Ez esetben tehát a Makó személynév értelme az lenne, hogy : Dicső. i) Gr. Szláray család oklevéllára. I. k. 258. t. <ir. Szláray család oklevt'ltára. II. k. 118. 1. a) Magyarország családai. VII. k. 170. s köv. lap. Fasciculi Kerles. 1812. II. k. 207. 1. - Természettudományi közlöny 1871. 15«. 1. Turul. 1891. évI". 112. I Árpádkori személy neveink. 1*