Laczó Katalin: Vén Emil élete és művészete. A Makói Múzeum Füzetei 35. (Makó, 1984)

A makói korszak

nagyon sokat jelentett. Uitz Béla érdekes dolgokról beszélt nekünk. Ott tanított Nemes Lampért is a proletár műhelyben. S én büszke vagyok, hogy a tanítványuk voltam"

4. 1922-ben jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára. A felvételnek külön története van. Egy budai vendéglőben rajzolgatta az oda járókat. Lerajzolta Krúdy Gyulát is, s valaki felhívta reá az író figyelmét. Ekkor Krúdy írt neki egy levelet, hogy vigye el a rajzait hozzá. Krúdy szólt Rippl-Rónainak, Rippl pedig Lykának. A már meglevő rajzai alapján felvételi nélkül vették fel. Benkhardt Ágostot választotta mesterének. Életpályájának alakulásában jelentős változást hozott, hogy 1925-ben Rudnay Gyula kiállításán megismerkedett a mesterrel, aki olyan hatással volt reá, hogy megkérte, vegye át tanítványának. Rudnay hamar felismerte tehetségét. Harmadéves volt, amikor másik három növendékkel, Istókovits Kálmánnal, Hincz Gyulával és Barcsay Jenővel együtt kiválasztotta őt is és külön termet biztosított számukra. Később tanársegédjévé fogadta. Pályájának alakulására nagy hatással volt Rudnay. Mindig szívesen emlékezett vissza reá. Több alkalommal előadást is tartott róla. Vallotta, hogy a festészetnek is a rajz az alapja és Rudnaynál minden vonalnak jelentősége volt. „Még erősen látszik mestere — állapítja meg Frank János — Rudnay Gyula hatása az 1926-ban festett Nagymama című arcképén. Barnás tónusok jellemzőek, a modell pontos letapogatása. Látszólag sima a festés, de ha súroló fénybe állítjuk a képet, már feltűnik a vastag faktúra. Az arcmás összefoglalásának ereje már jelzi a fiatal művész tehetségét, s a Rudnayhoz való hűség keretén belül is kitűnik egyénisége. Ez volt a kezdet"

5. Zolnay László szerint: ,,a tárgyat elhatároló vonal rajzosságáról, a régi nagy mesterekével rokon s a reális emberábrázolásért, a festői verizmusért való teremtő alázatról tanúskodnak első, még a főiskolán festett tanulmányai"

6. Rudnay hatása mutatkozik meg a később többször kiállított Vörös hajú nő (1925) vastagon felrakott, barnás, sötét tónusán is. A kép szinte szobrászi plaszticitással felépített

7. A makói korszak Rudnaynak köszönheti életre szóló élményét, a makói művésztelepen való részvételt is. Rudnay mester dr. Espersit János kezdeményezésére nyári művésztelepet létesített 1925-ben Makón. Azt mondta Vén Emilnek: „Te leszel az első lovas, te fogod vezetni a növendékeket." Ő tiltakozott, hogy még mindig nem tud jó magyarul, de mestere mégis rábízta a feladatot. Aggodalmaira azt válaszolta, hogy nem kell mást tennie, mint egész nap festeni. Máskor meg arra biztatta, hogy mindig olyan energiával fessen, „mint amikor az oroszlán széttépi a gazellát". Ma is így dolgozik. Ha ihlete van, egy éjszaka megfest egy képet. Espersit János 1925 januárjában hírt adott a művésztelepről, hogy „az idén Rudnay Gyula... szeretne Makóra jönni növendékeinek felével"

8. Espersit a cikkben felhívta a város lakosságának figyelmét az ügy támogatására. A makói sajtó — mely 4 Beszélgetés Vén Emillel. 5 Frank János: Látogatás Vén Emilnél. Művészet, 1965. okt. 30—31. p. A „Nagymama" című képét modellről festette, nem az ő nagyanyja volt (Vén Emil személyes közlése). 6 Zolnay László: i. m. 7 A „Vörös hajú nő" a Nemzeti Galériában van. Vén Emil közlése szerint ajándékként került oda. 8 Espersit János: Nyári festőiskola Makón. Makói Friss Újság, 1925. jan. 1. 6