Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)

ÖSSZEGEZÉS

ÖSSZEGEZÉS Tanulmányunkban — a lehetőség határain belül — arra vállakoztunk, hogy bemutassuk a sajátos problémákkal küszködő tanyavilág közoktatási helyzetét. A magyar társadalomnak meg napjainkban is problémája a tanyakérdés, mivel a tanyavilág sajátos földrajzi, települési, kulturális stb. helyzetéből adódóan a fejlődés általános ütemét mérséklő, visszahúzó, régi magatartást konzerváló hatást fejtett ki régen és fejt ki még ma is. A mai tanyavilág sajátos történelmi és gazdasági fejlődés eredményeként alakult ki. Kialakulásának törénetéből megállapítható, hogy a tanyák a szabad paraszti gazdálkodás erősödésével terjedtek el ott, ahol a földrajzi távolságok nem tették lehetővé a szántóföldeknek a lakóhelyekről történő megközelítését, illetve a termelő munka optimális időben történő elvégzését. Ahhoz, hogy az egyre belterjesebbé váló termelés folytonossága biztosítható legyen, a lakóhelyet kellett egyesíteni a termelőhellyel. így alakult ki a magángazdálkodáson alapuló, különböző birtoknagyságú, a lakóhely és a termelőhely egységét testesítő tanyavilág. A tanyavilág kialakulásánál a gazdasági okok az elsődlegesek, amelyeket sajátos történelmi, társadalmi helyzet idézett elő. A gazdasági élet fejlődésével egyre többen költöztek ki távoli földjeiken lévő szálláshelyeikre. A tanyasi lakosság számának növekedésével szükségszerűvé vált az iskolai képzés megszervezése. A tanyai iskolák létesítésének kérdése a felsőbb rendelkezésekkel egyidőben a kinnélők igényeként is jelentkezett. A tanyai lakosok kezdeményezései sok esetben hamarabb vezettek eredményhez, mint akár az államé vagy az egyházé. Az uralkodó osztály, de hűséges szövetségese, az egyház sem törekedett arra, hogy nagyobb összegű befektetést eszközöljön az iskolák építésére, mivel nem volt érdeke a műveltebb emberfők formálása. Hatalmukat műveltségi monopóliumok megvédésével, a néptömegek kulturális elmaradottságának konzerválásával fokozatosan tudták biztosítani. Az Eötvös által kiadott népoktatási törvény ellenére is nagyon nehézkesen és akadozva haladt előre a tanyai oktatás lehetőségének megteremtése. Legtöbbször a szülők áldozatvállalására is szükség volt, hogy az iskolafenntartók változtatni tudjanak a mostoha körülményeken. Mind az egyháznak, mind az államnak nagy terhet jelentett az új iskolák felállítása és a meglévők fenntartása. Ezzel magyarázható az is, hogy az egyház nem gördített akadályt a század végéig létrehozott iskoláinak 1903-ban történő államosítása elé. Az államosítás ellenére azonban továbbra is igyekezett biztosítani a tanyai iskolák feletti befolyását, elsősorban a többségben lévő felekezetekhez tartozó tanító alkalmazásával. Az iskolák életében és történetében Klebersberg Kunó kultuszminisztersége alatt egy új szakasz kezdődött. A miniszter úgy látta, hogy a tankötelezettség mara77