Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
ÖSSZEGEZÉS
déktalan megvalósításának legfőbb akadálya az iskolák hiánya. Nagyfokú építési akciójával részben megteremtette az iskolába járás lehetőségének feltételét. A gazdasági elmaradottság és a szegénység következtében továbbra is szükség volt a gyermeki munkaerőre. Az őszi és a tavaszi idénymunkák idején a gyerekek nem jártak iskolába, a 12—14 évesek legtöbb esetben ki is maradtak. A makói tanyavilág iskolahálózatának a teljes kiépítése erre az időszakra esik. Ezt követően csak a fennálló iskolák karbantartására és fenntartására fordítottak kisebb beruházást. Több új iskola nem épült. Az iskolák száma 16-ra emelkedett, felszámolásukig ennyi is maradt. A felszabadulás az iskolák életében döntő változást eredményezett. A párt már a népi demokratikus forradalom kezdetétől harcot indított a műveltségi monopóliumok felszámolásáért. A cél az egységes, demokratikus iskolarendszer megteremtése, a dolgozó tömegek kulturális színvonalának emelése, a zsákutcás iskolarendszer megszüntetése volt. A tanyai iskoláknál — a háború okozta nehézségek felszámolása utáni években — a kísérletezések, a próbálkozások voltak jellemzők. Kezdetben nem volt megfelelő tankönyv és kellő számú szakképzett pedagógus. A nehézségeken viszonylag rövid időn belül sikerült felülkerekedni. Az 1948-as államosítást követően bekapcsolódtak abba a munkába, amely a demokratikus iskolarendszer megvalósítására és az új tartalmú oktató-nevelő munka alkalmazására irányult. Közoktatásügyünk fejlődésében az államosítás jelentős fordulatot eredményezett. A társadalmi haladás megkövetelte, hogy a tömegek oktatását és nevelését magasabb színvonalra emeljék. A figyelem az általános iskolára irányult. Különösen a tanyai, a falusi és a városi iskolák közötti színvonalbeli különbség felszámolására. A cél az volt, hogy körzetesítéssel fokozatosan megszüntessék az osztott, a részben osztott iskolákat és lehetőség szerint megvalósítsák a szakrendszerű oktatást. Határozottan haladni afelé, hogy a VIII. osztály elvégzése valamennyi általános iskolás tanuló számára viszonylag azonos feltételeket teremtsen, mindenkinek lehetővé tegye a továbbtanulást. A tárgyalt időszakban több fórum foglalkozott az oktatásügy helyzetével, megfogalmazva a köznevelés fejlesztésének programját. Felmérték a fejlődés eredményeit és hiányosságait, szocialista célokat és feladatokat tűztek a köznevelés elé. Meghatározták a szocialista iskola szervezeti kereteit és tartalmi követelményeit. A gazdasági és társadalmi változások eredményeként — ezen belül is a szövetkezeti mozgalom kibontakozásával, majd a nagyüzemi gazdálkodási mód térhódításával a tanyavilág képe megváltozott. A gazdasági változás következtében egyre többen költöztek be a városba. Megváltozott az életmód, ezzel együtt az igények is. A városban a kultúrának, a művelődésnek differenciáltabb formái voltak biztosítva. A magasabb követelményeknek megfelelő városi iskolákban a továbbtanulás lehetősége jobban adva volt. A gazdasági fejlődéssel elindult egy folyamat, amely az életmód változás mellett az elmaradott, oly sokáig lenézett parasztság kulturális felemelkedésére és hátrányos helyzetének megszüntetésére adott lehetőséget. A nagyfokú urbanizáció a tanyai iskolák fokozatos felszámolását eredményezte. Tanyai kollégiumot létesítettek a városban, ahol a kint élő emberek gyermekei a városi iskola színvonalának megfelelő körülmények között tanulhatnak. Ma már csak egy iskola működik a tanyavilágban — a rákosi tanyaközpontban — kevés számú tanulóval és egy tanítóval. A tanyai iskolák körzetesítésének befejezésével véget ért egy hősies, sikerekkel és kudarcokkal teli korszak, mely több mint egy évszázadik tartott és magában foglalta az iskolák létesítését, fejlesztését és felszámolását, teljes történelmét, lehetővé téve az elnyomott, kizsákmányolt parasztság társadalmi felemelkedését. 28 2 78
