Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A SZOCIALISTA ISKOLARENDSZER MEGVALÓSULÁSÁNAK AZ ÚTJA - A tanyavilág iskoláinak teljes megszűnése
gek és a ráfordítások között ellentmondás keletkezett. A munkára nevelés, a gyakorlati oktatás terén elért eredmények ma is jelentős pedagógiai vívmánynak számítanak, a modern munkaiskola maradandó elemei lesznek. Az eredmények még számottevőbbek lettek volna, ha a nevelők felkészítése az új feladatokra tervszerűbben folyt volna, s az anyagi alapok hiánytalanul rendelkezésre állnak. 27 1 A tanyavilág iskoláinak teljes megszűnése Az általános iskola továbbfejlesztésében a gondok komplex módon jelentkeztek. Egyszerre volt gazdasági, társadalmi és pedagógiai probléma. Több tudományos eredmény igazolta, hogy a társadalmi struktúra és az iskolarendszer között szoros az összefüggés, hogy a tanulásban előálló hátrányok egyaránt visszavezethetők gazdasági, társadalmi és pedagógiai okokra. 27 2 Az 1972-es oktatáspolitikai határozat is ennek jegyében született. Arról döntött, hogy köznevelésünket iskolarendszerünk jelenlegi szervezeti kereteinek megtartásával kell továbbfejleszteni, az oktatásnevelés tartalmát és módszerét kell korszerűsíteni. Azokra a feladatokra kell koncentrálni, amelyek a fejlődést alapvetően meghatározzák, így elsősorban az általános iskola fejlesztésére és a közöttük levő színvonalbeli különbségek csökkentésére. Az ifjúság nevelése az egész társadalom feladata. Az iskoláknak önálló, aktív, kezdeményező, alkotó személyiségeket kell nevelni. A hátrányos helyzetben lévő gyerekek iskoláztatását minden szinten fokozottabban kell segíteni. Tovább kell fejleszteni a kollégiumi hálózatot, mert amíg a munkás- és parasztgyerekek tanulási körülményei lényegesen nem javulnak, addig az iskolák közötti különbség sem csökken jelentősen. Az oktatás fejlesztésének legfontosabb feladata az iskolák közötti színvonalkülönbség fokozatos kiegyenlítése. 27 3 A tanyai iskoláknál az iskolareform hatására elkezdett szervezeti és tartalmi fejlesztések a 70-es években a párt oktatáspolitikai határozatának értelmében folytatódtak. Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk erről a folyamatról, az adott helyzetben is komplex módon kell vizsgálnunk a történeteket. Ezeknél az iskoláknál bekövetkezett átalakulások sem választhatók el a gazdasági, társadalmi változásoktól. A mezőgazdaság szocialista átszervezése a tanyán jelentős változásokat eredményezett a termelési viszonyok fejlődésében, az életkörülmények javulásában. A nagyüzemi termelés kialakítása megváltoztatta a tanyai emberek munkarendjét, életkörülményeit, sok tekintetben életfelfogását is. Nagyban csökkentette a tanyához, mint lakóhelyhez való ragaszkodását. A tanya legtöbb esetben már csak a gazdasági épület szerepét töltötte be. A tanyai lakosság fokozódó igénye életkörülményeinek gyors javítására, ellentmondásba került a tanyai települési viszonyokkal. A gazdasági és életszínvonalpolitika célkitűzéseinek gyors megvalósításában a tanyavilág gátló tényező. Egyes vezetők esetenként türelmetlenül sürgetik a tanyarendszer felszámolását, vagy legalább-is a tanyák számának jelentős csökkentését. Kétségkívül helyenként nehézségeket jelentenek a termelőszövetkezetek gazdasági célkitűzéseinek megvalósításában. A nagyüzemi táblákba beékelődött tanyák és a hozzájuk vezető dűlőutak sok gondot okoznak a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőinek. Akadályozzák a gépi munkát és ezzel növelik a költségeket, helyenként lehetetlenné teszik a korszerű technika alkalmazását. A nehézségeket látva érthető, hogy számos olyan javaslat született, mely a tanyarendszer belátható időn belüli felszámolását szorgalmazza. Az élet azonban mást mutat, az ezzel kapcsolatos döntéseket nem szabad elhamarkodni. A tanyával, mint településsel még hosszú ideig kell számolni. 27 4 74
