Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A SZOCIALISTA ISKOLARENDSZER MEGVALÓSULÁSÁNAK AZ ÚTJA - A tanyavilág iskoláinak teljes megszűnése
A felmérések azt bizonyítják, hogy különösen meggyorsult a tanyai lakosság beköltözése azokon a részeken, ahol komplex gépesítéssel új termelési rendszereket alakítanak ki. A jól gazdálkodó, gyorsabban fejlődő mezőgazdasági termelőszövetkezetek területén a tanyai lakosság számának csökkentése nagyobb ütemű. Pl. a makói Lenin Tsz területén 1966-ban 174 lakott tanya volt. Ebből 41 tanyát időközben lebontottak, 1976-ig további 50 vált lakatlanná, lakói belterületre költöztek. 27 5 Makó tanyavilágára a nagyüzemi gazdálkodás teljes kialakulásának következtében bekövetkező gyors ütemű elnéptelenedés a jellemző. Ezt bizonyítja az is, hogy a tanyai iskolák körzetesítésével történő teljes felszámolása viszonylag rövid idő alatt megtörtént. 1970 szeptemberében még nyolc iskola volt 12 tanulócsoporttal. A tanév kezdetétől szünetelt a Papháti iskola. Ezt követően azt lehet mondani, minden évben bezárta egy-egy iskola a kapuját elnéptelenedés miatt. (1972 Dál, 1974 Igásugar és Rákostanyaszél, 1976 Sűrűtanya). Az eddig megjelent határozatokat, reformintézkedéseket kiegészítette a Művelődésügyi Minisztérium 128/1971/M. K. 9.) sz. utasítása az általános iskolai tanulócsoportok létszámhatárainak szabályozásáról. Az utasítás értelmében a körzetesítési lehetőségek fejlesztésével folyamatosan meg kell szüntetni az alsó és felső tagozatos tanulókból alakított összevont tanulócsoportokat. A már működő tanulócsoportot fenn kell tartani a külterületi lakott helyen, ahol az 1—4. évf. száma 10 főt eléri és a legközelebbi iskola a tanulók lakóhelyétől 2 km-nél nagyobb távolságra van. Azokat a tanulócsoportokat, ahol tartósan 10 fő alá csökken a létszám, a tanév végére meg kell szüntetni. 27 6 Az MSZMP Makó Városi Végrehajtó Bizottsága által készített jelentésből, ami a tanyai iskolák közötti különbségek felszámolására hozott intézkedésekről szól, tanyai iskolákra vonatkozó részekkel is találkozunk. Leírták, hogy a legeredményesebb lépés a tanyai iskolák fokozatos megszüntetése olyan mértékben, mint amilyen mértékben biztosítani tudták a tanyai tanulók kollégiumi elhelyezését. A középtávú tervek szerint a tanyán csupán két iskola működése látszik célszerűnek. Az egyik a Rákosi, alsótagozatos, iskolaotthonos szervezésben, ahol a tanulók megszerezhetik az alapot, melyre a felsőtagozat anyagát szilárdan rögzíthetik. A másik az Igási iskola, ahol a gyakran változó munkáslétszám (Állami Gazdaság) indokolja az iskola fontosságát. A körzetesítés befejezése akkor várható, ha a Kállai Éva kollégiumot tanyai kollégium céljára használják fel. 27 7 A tanyai oktató-nevelő munkában előrelépést jelentett, amikor 1972. szeptember 1-el a Rákosi iskolában bevezették az iskolaotthonos tanítási formát az alsótagozatosok részére. 27 8 Az egésznapos tanítás lehetővé tette a pihenést, a játékot és az irányító nevelőtevékenységet. A következő évek bebizonyították, hogy így lehet legjobb eredményt elérni. A tanulmányi átlag itt volt a legjobb. Rákos a tanyai iskolák közül még abból a szempontból is kiemelkedett, hogy minden első osztályba lépő tanuló óvodai előképzésben részesült. 27 9 Itt működött nyári napköziotthonos óvoda is, melyet a Lenin Tsz tartott fenn. 28 0 Azonban az óvoda is és az iskolaotthon is rövid életű volt, a fokozatos létszámcsökkenéssel ezek is megszűntek. A szervezeti átalakulás mellett az iskolák igazgatásában is következett be változás. 1974. december 31-el nyugdíjba ment Almási Tivadar igazgató. Helyét Rátky István, mint megbízott igazgató foglalta el. 1976. szeptember 1-én a Külterületi Általános Iskolák Igazgatósága megszűnt, mint önálló intézmény, egyesült az Általános Iskolai Diákotthonnal. Új elnevezése: Külterületi Általános Iskola és Diákotthon, igazgatója jelenleg Puskás János. 75
