Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A SZOCIALISTA ISKOLARENDSZER MEGVALÓSULÁSÁNAK AZ ÚTJA - Az iskolareform téziseinek megvalósulása
lyek segítségével az V. osztálytól szakrendszerű oktatásban részesül valamennyi általános iskolás. Határozatilag kimondták, hogy a tárgyi és személyi feltételek biztosítását tartják elsődlegesnek. Elsősorban az általános iskolai diákotthonokat kell fejleszteni. Makó város terveiben már 1965-ben szerepelt egy 100 fős általános diákotthon, de a központi beruházási keret hiánya miatt a megvalósítás eltolódott. 26 7 Az 1961-es évet követően a szervezeti továbbfejlesztés mellett igen jelentős volt az iskolai rendtartás továbbfejlesztése is. 1963 szeptemberétől bevezették az új tantervet, 1965-től pedig a nevelési tervet. Fokozatosan jelentették meg az új tankönyveket is. Az új tanterv és tankönyv nem könnyű feladat elé állította a pedagógusokat. Az új módszereket egyre több iskolában alkalmazták eredményesen. A közoktatáspolitika tartalmi munkája három alapelvre épült: 1. az iskola és az élet kapcsolata; 2. korszerű természettudományos műveltség; 3. szocialista világnézetre, erkölcsre, hazafiságra nevelés. A távlati cél a szocialista munkaiskola megteremtése. 26 8 Ezek az elvek a felszámolás előtt álló tanyai iskolák tartalmi munkájára is hatottak. Valamennyi iskola rendelkezett gyakorlókerttel, mindenhol bevezették a gyakorlati foglalkozást. Javult az iskola és a család kapcsolata. Döntő hangsúlyt kapott az iskola munkájában a szülők mozgósítása és bekapcsolása a nevelési feladatokba. Az oktató-nevelőmunkában fő cél volt az általános és szakmai műveltség emelése, jobb módszerrel elérni, hogy a tanulók teljes aktivitással vegyenek részt az órákon. Központi helyet foglalt el a munkához, a közösségi tulajdonhoz való viszony kialakítása. Az iskolai közösségek kialakításánál igen fontos volt a nevelői testületek eszmei, politikai és pedagógiai egysége. A társadalom egyre inkább igényelte a közösségi ember nevelését, hiszen a mezőgazdaság szocialista átalakítása döntő változást hozott parasztságunk életében, ezen keresztül az egész társadalomban. Az iskolák személyi ellátottsága jónak nevezhető. A nevelők többsége 5 évnél régebben volt az iskolánál Legtöbbjük tanári, ill. tanítói képesítéssel rendelkezett, de a képesítés nélküli nevelők is szakosodtak a főiskolán. A viszonylagosan jónak tekinthető körülmények ellenére a tanulmányi átlagnál azonban problémák mutatkoztak. Az 1960-as évek végére a szülők egy részének városba történő beköltözése mellett a jobb képességű gyerekek vagy bent laktak kollégiumban, vagy a továbbtanulás érdekében bejártak a városi iskolába, így legtöbb esetben a gyengébb képességű gyerekek maradtak a tanyai iskoláknál. A tanulmányi átlag visszaesése ezzel magyarázható, mivel 1945 óta ekkor volt a legalacsonyabb (2,8). A jobb eredmények elérésének az időtényező volt az egyik akadálya. Különösen az egy tanerős iskoláknál jutott kevés idő a bevésésre, a gyakorlásra. A nagyarányú bukások csökkentése érdekében a korrepetálási rendszer jobb és eredményesebb kiépítésére törekedtek. A tanulás segítése céljából nagyobb figyelmet és gondot fordítottak a szemléltetésre, az audio-vizuális eszközök használatára. 26 9 Ilyen szempontból a Rákosi iskola volt legjobban felszerelve. Az 1969-ben induló „Televízió az iskolának" akció keretében a többiek is kaptak segítséget, így legtöbb iskola korszerűsíteni tudta oktatását, kivéve azokat, ahol a villany még nem volt bevezetve (Bogárzó és Rákostanyaszél). 27 0 Az iskolareform éveit tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy az oktatási rendszert és az oktatási folyamatot csak komplex módon lehet kellő hatékonysággal fejleszteni. A reformkövetelmények megvalósításában megnövekedtek a szükségletek, az anyagi igények fokozottabb kielégítését tették szükségessé, amire maradéktalanul nem került sor, így a célkitűzések egy része nem teljesült. Számos területen történt jelentős előrehaladás, de a teljes program nem valósult meg. Az igények, a lehetősé 73
