Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A SZOCIALISTA ISKOLARENDSZER MEGVALÓSULÁSÁNAK AZ ÚTJA - Az iskolareform téziseinek megvalósulása
kosi iskolához osztják be. Bejárásukhoz menetrendszerű autóbuszjáratot biztosítanak. 26 3 A terv a későbbiekben úgy módosult, hogy az iskola felsőtagozatos növendékeit a Széchenyi István iskolához, az alsósokat pedig a Rákosi iskolához osztották be. 26 4 A Mezőhegyesi úti iskola így 1968. szeptember 1-én szűnt meg a Békési úti iskolával együtt. 26 5 Az eltelt időszak eseményei alapján megállapíthatjuk, hogy a reformban leírtak megvalósítása, már ami a tanyai iskolák felszámolását illeti, nem annyira a körzetesítési tervnek, mint inkább a tanyavilág elnéptelenedésének a következménye. A nagyüzemi gazdálkodás fokozatos elterjedésével a tanyán élő emberek jelentős része arra törekedett, hogy községben, városban telepedjen le. Sok esetben a családok már a beköltözés előtt is városi iskolába íratták be gyermekeiket és igyekeztek bentlakásukat is megoldani. Elnéptelenedés miatt zárta be kapuit 1967. szeptember 1-én a Járandószéli iskola is, a Széchenyi István iskolához csatolva a körzet tanulóit. Az iskolák megszüntetése nem volt problémamentes. A bejárás igen komoly nehézséget jelentett a tanulóknak és a szülőknek egyaránt. A gondok között első helyen az autóbuszhiány szerepelt. Ahol volt autóbuszjárat, ott is meg kellett küzdeni az esővel, sárral, hóval és a hideggel. A tanulóknak esetenként több kilométert kellett gyalogolni. A szülők, bár belátták a szakrendszerű oktatás szükségességét, nem örültek a gyerekek bejárásának. Az ezzel járó problémák sok esetben ellenkezést eredményeztek. A gyerekek városi iskolába járása anyagilag is érintette a szülőket, de gondot jelentett az otthoni munkából történő kiesés is. Egyes esetekben maga a tanyai pedagógus is visszahúzó erőt képezett, igyekezett a szülőket lebeszélni, mert félt az illetmény csökkenéstől, félt, ha az iskola megszűnik, áthelyezik máshová tanítani. Akadályt jelentett az is, hogy a körzeti iskolák túlzsúfoltak voltak és tanteremhiánnyal küzdöttek. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és az iskolareform tézisei segítették a szakrendszerű oktatás megvalósítását, azonban a fejlődés üteme nem volt kielégítő. Már az 1960-as évek közepén látható volt, hogy a külterületi iskolák további körzetesítésére objektív akadályok miatt nincs lehetőség. A köves úttól távoleső, földutak mellett levő iskolák körzetesítése csak a diákotthoni férőhelyek számának növelésével, hétközi otthonok létesítésével, új tantermek építésével oldható meg. 1965. júniusában a Politikai Bizottság sokoldalú elemző munkával megvizsgálta az oktatási reform végrehajtásának tapasztalatait. Megállapította, hogy a tanulás népmozgalommá vált, javult az iskolai oktatómunka. Megkezdődött és megfelelően halad a tananyag korszerűsítése. Az új tantervek bevezetése lehetővé tette, hogy a pedagógusok eredményesen harcoljanak az oktató-nevelőmunka korszerű követelményeiért. Napirendre került a középfokú képzés általánossá tétele. Az elkövetkező évekre a közoktatás továbbfejlesztésének irányelveit többek között az alábbiakban jelölték meg: — Váljék szorosabbá az iskolák kapcsolata az élettel, a gyakorlattal, a termeléssel. — Nagy figyelmet kell fordítani a tananyag korszerűsítésére, a szocialista nevelőmunka megjavítására. — Tovább kell munkálkodni azon, hogy a kisközségi és tanyai iskolák oktatási lehetőségei javuljanak. Az iskolák színvonala között csökkenjen a különbség. A vidéki körzeti iskolák hálózatát fokozatosan fejleszteni kell. 26 6 A megyei tanács VB 1965. augusztus 17-i ülésén foglalkozott a tanyai iskolák körzetesítésének tapasztalataival. Megállapították, hogy csak fokozatosan lehet megszüntetni a hátrányos körülményeket és csak fokozatosan tudják felszámolni a tanyai iskolákat. A tervek szerint 1980-ra kell azokat a feltételeket megteremteni, 72
