Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A SZOCIALISTA ISKOLARENDSZER MEGVALÓSULÁSÁNAK AZ ÚTJA - A korszerűsítés évei
A Magyar Szocialista Munkáspárt művelődési politikájának irányelvei 1958ban kulturális életünknek hosszú időre szóló programot adott. Feltárta az elmúlt időszak eredményeit és hibáit, részletesen elemezte a művelődésügy legfontosabb feladatait. Leszögezte, hogy a szocialista kultúra hazánkban a párt vezetésével, népünk cselekvő részvételével teljes győzelmet fog aratni. Külön fejezet foglalkozik a kulturális forradalom céljával és feladataival, elemző értékelést nyújt a magyar művelődés felszabadulás előtti és utáni helyzetéről, kulturális életünk főbb kérdéseiről. Kijelölte a művelődésügy legfontosabb feladatait, s végül szólt a kulturális élet pártés állami irányításáról. A határozat az ifjúság marxista szellemű nevelését tekinti legfontosabb feladatának. Nyomatékosan hangsúlyozza a pedagógia erkölcsi és anyagi megbecsülésének, szakmai és főként ideológiai fejlődésének fontosságát. Az ifjúság szocialista szellemű nevelésében a pedagógusokon, a KISZ-en és az úttörőszövetségen kívül nagy felelősség hárul a szülőkre és az egész társadalomra. „Az ifjúság a jövő letéteményese. Állítsuk egész társadalmunk közgondolkodásának, törődésének középpontjába ifjúságunk nevelésének ügyét, és tekintsük úgy, mint a kulturális élet egyik elsőrendű: feladatát." 24 3 A korszerűsítés évei Az államosítás megteremtette a lehetőséget az osztatlan vagy részben osztott iskolák együttműködésére. Az 1951. évi 15. tvr. és az ezt követő végrehajtási utasítás már szervezeti együttműködésre kötelezte az iskolákat. 1954-ben minisztertanácsi határozat született, amely — többek között — már körzetesítésen alapuló iskolafejlesztési tervek elkészítését írta elő. 24 4 Az oktatási rendszerünk továbbfejlesztéséről szóló irányelvek és a velük kapcsolatos viták ismét a tanyai iskolákra irányították a figyelmet. Az 1954-es határozat leszögezte, hogy az oktatás fejlesztéséhez adott anyagi lehetőséget elsősorban az általános iskolák, kölönösen a tanyai és falusi iskolák fejlesztésére, a városi és falusi iskolák közötti aránytalanság megszüntetésére kell felhasználni. Fokozatosan meg kell szüntetni az osztott és részben osztott, összevont felsőtagozatokat, s a felsőtagozaton az osztott és a szakosított oktatást jól képzett szaktanárokkal kell biztoítani. 1960-ig lehetőség szerint meg kell valósítani a szakrendszerű oktatást. 24 5 Fejleszteni kell az iskolahálózatot úgy, hogy a felsőtagozatos tanulók számára több központi (ún. körzeti) iskolát kell létrehozni. Ez a feladat az általános iskola általánossá tételének egyik leglényegesebb tényezője. Határozottan kell haladni afelé, hogy a VIII. osztály elvégzése valamennyi általános iskolás tanuló számára viszonylag azonos feltételeket teremtsen. 24 6 A makói tanyai iskoláknál ez a folyamat az új közigazgatási területek kialakításával kezdődött. A 16 tanyai iskola közül hármat, a Csókásit, a Komlósi úti belsőt és a külsőt Békés megyéhez csatolták. Rákos tanyaközpont pedig önálló község lett, hozzácsatolva a Mezőhegyesi úti iskolát. így 1955. január 17-től a külterületi iskolák igazgatóságához 11 tanyai iskola tartozott, amelyből 9 egy tanerős, 2 iskola pedig két tanerős volt. 24 7 1957-ben Bogárzót is Rákoshoz csatolták. 24 8 Az ellenforradalom késleltette a körzeti iskolák létesítését, aminek alapvető okát a csökkentett méretű gazdasági lehetőségekben kell keresnünk. A körzetesítés folytatására, a szakrendszerű oktatás fokozottabb megvalósítására a MSZMP művelődéspolitikai irányelveinek szellemében kidolgozott reformintézkedések adtak nagyobb indítékot. A tanácsok végrehajtó bizottságainak ülésein egyre többször szerepelt ez a kérdés. A Csongrád megyei Tanács VB 1961. augusztus 8-án határoza68
