Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A HORTHY-KORSZAK MŰVELŐDÉSPOLITIKÁJA ÉS A TANYAI ISKOLÁK - Az iskolák államosítása
Az iskolák államosítása Közoktatásügyünk fejlődésében az iskolák államosításával döntő fordulat következett be. A párt útmutatása, az iskoláknak az egyháztól való elválasztása lerakta a köznevelés tartalmi és szervezeti egységének az alapjait, biztosította a demokratikus feladatokról a szocialista feladatokra való áttérés feltételeit. Az átalakulás fokozatosan ment végbe, hol lassabban, hol gyorsabb iramban. A fordulat nem jelentette a szocialista pedagógia azonnali érvényesülését. Ortutay Gyula miniszter az országgyűlés 1948. évi június 16-i ülése elé terjesztette az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot, ahol azt megtárgyalták, általánosságban és részleteiben elfogadták. Az 1948. évi XXXIII. tövény elrendelte a nem állami iskolák, tanulóotthonok, továbbá a kisdedóvodák és a hozzájuk tartozó felszerelések és berendezések államosítását. Az iskolák államosításával végleg felszámolták az iskolák megosztottságát, s véget vetettek az egyházak több évszázados hatalmának. Megteremtették az egységes szellemű oktatás és nevelés alapjait, a szocialista nevelés egyik legalapvetőbb feltételét. 22 0 A makói tanyai iskolákat ez a rendelkezés jogilag nem érintette, mivel azok államosítása már jóval korábban megtörtént. Részesei lehettek viszont az egységes iskolarendszernek az általános iskola teljes megvalósításának és ezáltal a nevelés egységének, valamint az oktatási színvonal emelésének. Együtt harcolhattak a szocialista köznevelés megteremtéséért. Az iskolák államosításával a köznevelés szocialista átalakításának céljából lényeges akadályt hárítottak el. Az államosítás alapvető feltétele volt a köznevelés korszerűsítésének, népünk, különösen pedig a falu kulturális felemelkedésének. Nagyban elősegítette a volt uralkodó osztály kulturális monopóliumának felszámolását. Az iskoláért kibontakozott széles körű társadalmi összefogás ezt demonstrálta, hogy a felnövekvő új nemzedék nevelése közös üggyé kezdett válni. Az új köznevelési rendszerben az volt a fő törekvés, hogy minden iskolánál érvényesüljön a nyitottság elve, valamennyi tanulónak biztosítsa a továbbtanulást. Ennek a nyitott iskolarendszernek az általános iskola lett az alapja. Megszűnt a régi, zárt iskolatípus, a népiskola. A VIII. osztályt elvégző gyerekek továbbtanulhattak bármelyik iskolában. Az általános iskola egységes alapműveltséget adó iskola lett. Elsődleges feladata a köznevelés helytelen osztályozódásának megszüntetése, a dolgozó nép szellemi színvonalának emelése. Az államosítást követő években éppen ezért a művelődéspolitika központjában hangsúlyozottan az általános iskola fejlesztése maradt. 63
