Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A SZOCIALISTA ISKOLARENDSZER MEGVALÓSULÁSÁNAK AZ ÚTJA - Iskolák az államosítás után
A SZOCIALISTA ISKOLARENDSZER MEGVALÓSULÁSÁNAK AZ ÚTJA Iskolák az államosítás után Népi demokráciánk történetében a proletárdiktatúra létrejöttével elkezdődött a szocializmus építése. Közoktatásügyünk fejlődésében az államosítás jelentős fordulatot eredményezett. Megteremtődtek a demokratikus feladatokról a szocialista feladatokra való áttérés feltételei. Az államosítás előnyei mellett átmenetileg gondokat is jelentett. A tanulói létszám megnövekedése jelentős tanerő- és tanteremhiányt eredményezett. Az iskolák épületei felújjításra, helyreállításra szorultak, hiányos volt felszerelésük is. Az államosítást követően kibontakozott egy társadalmi igényből eredő tömegmozgalom. A pedagógus szakszervezet kezdeményezésére elindult a „Dolgozók az iskoláért" mozgalom, melyben elsődlegesen az üzemek dolgozói vettek részt, a cél az volt, hogy a társadalmi szervek segítségével újjáépítsék, felszereljék, korszerűvé tegyék az iskolákat. Csanád vármegyében 1948. július 5-én szervezték meg a mozgalom megyei bizottságát, melynek első ténykedése az iskolák igazgatóihoz kiküldött körlevéllel felmérni, hogy hány iskola szorul helyreállításra a tanév megkezdése előtt. A makói külterületi iskola, mely 16 iskolaegységből állt és 17 tanterme volt, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól 20 000 Ft-ot kapott az iskolák helyreállítására. Ezen kívül a város 3 ezer Ft költséggel végeztetett tatarozást. A munkálatok során tetőt, ajtót, ablakot, padozatot és tetőcsatornát javítottak, valamint az épületek külső tapasztására is sor került. Az iskolák javításánál a MÁV műhely és alkalmazottai 7 ezer Ft értékben, természetben járultak a munkákhoz. A Magyar Dolgozók Pártja és a Szülői Munkaközösség 400 Ft-tal segítette az iskolákat. A társadalmi szervek mellett magánszemélyek is bekapcsolódtak a mozgalomba. Rácz János asztalosmester 300 Ft értékű munkával, Völgyes Lajos tanító 50 Ft értékű anyaggal, valamint több iskolánál megszervezett szülői munkaközösségi munkával. A MÁV műhely dolgozói felajánlották a tanyavilágban lévő iskolák szeptember elejére történő kifogástalan állapotba hozását. Ehhez kapcsolódott a város legnagyobb üzemének a Gombkötő-cipőüzem munkásainak felajánlása, az ottani nődolgozók elvállalták az iskolák kimeszelését és takarítását. Az anyagi támogatás és az elért sikereken felül a mozgalom helyi megvalósulása messzemenő társadalmi és politikai eredményeket jelentett, erősítve a munkás és kisparasztság osztályharcos összefogását. A mozgalomban a párt vezető és kezdeményező szerepe jelentős volt. 2 2 A köznevelés terén mutatkozó elmaradás fő okának az ellenség kártevő, szabotáló tevékenységét és a népi demokrácia ellen irányuló aknamunkáját tekinthetjük. A párt az iskola ellen irányuló ellenségesen viselkedő, reakciós kísérletekkel szembefordult. Az államosítás évében az egyház aknamunkája felerősödött. Mindszenthy 64
